Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről
Németh Csaba A tanácsadó vélemény alapjai A tanácsadó vélemény előtörténete Koszovóban, az egykori autonóm jugoszláv tartományban 1999-ben olyannyira elfajultak a szerb hadsereg és az UCK (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) közötti fegyveres összetűzések, hogy a jugoszláv háború rémségeit újra megengedni nem hajlandó nemzetközi közösség az Egyesült Államok vezetésével a beavatkozás mellett döntött.2 Szerbia-Montenegró, majd a montenegrói függetlenedés után Szerbia Koszovó felett ettől az időponttól kezdve szuverenitást nem gyakorolt. Ehelyett egy nemzetközi igazgatás alakult ki az ENSZ felügyelete és irányítása alatt United Nation Mission in Kosovo (UNMIK) elnevezéssel, amelyet az ENSZ-főtitkár különleges képviselője (Special Representative of the Secretary General, SRSG) vezetett. A nemzetközi igazgatás a ma is hatályos ENSZ Biztonsági Tanács (BT) 1244 (1999) számú határozatán alapult. Koszovó nemzetközi jogi státusát többen próbálták - például Kai Eide, Mártii Ahtisaari - megoldani tárgyalásos alapon, sikertelenül. Ezt követően Koszovó az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak támogatását maga mögött tudva 2008. február 17-én kikiáltotta függetlenségét. Szerbia a függetlenedést nemzetközi jogot sértő lépésnek tekintette, és mind a mai napig nem ismeri el. A szerb diplomácia többször sikertelenül próbálkozott a koszovói állam harmadik országok általi elismerésének megakadályozásával,3 ezt követően Szerbia és álláspontjának támogatói diplomáciai offenzívával mozgósították az ENSZ Közgyűlését, amely jogosult a volt a Nemzetközi Bíróságtól tanácsadó véleményt kérni. Ezt a lépést politikailag is érdekes és fontos értékelni, a tanulmány azonban a kérdés jogi oldalára koncentrál. E szempontból a Nemzetközi Bíróság bevonása akár okos lépés is lehetett volna, hiszen a hatályos nemzetközi szerződéses jogot és a nemzetközi szokásjogot alapul véve, eddigi ítélkezése alapján feltételezhető volt, hogy az önrendelkezési jog és a területi integritás elvének ütközésében nem fog olyan véleményt elfogadni, amely a sok-sok elszakadási törekvés számára elvi támogatást adhatna, és hozzájárulna a jelenlegi területi status quo és határok rendjének felbomlásához. A Nemzetközi Bíróság ezt nem is tette meg, de a gordiuszi csomót úgy vágta át, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem is foglalt állást ebben a politikailag és jogilag is kényes témában. A tanácsadó véleményben megválaszolandó kérdés Jelen tanulmány szerzőjének álláspontja az, hogy a tanácsadó véleményben kifejtett bírósági álláspontra az ENSZ Közgyűlés által feltett kérdés megfogalmazása adott alapot. A kérdés ugyanis így hangzott: „Is the unilateral declaration of independece by the Provisional Institutions of Self- Government of Kosovo in accordance with international law?"4 A kérdés tehát arra várta a választ a Nemzetközi Bíróságtól, hogy az UNMIK- rezsim alatt az úgynevezett Constitutional Framework3 által létrehozott koszovói 64 Külügyi Szemle
