Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Körösi István véniában romlott a helyzet, Csehországban pedig a bérek növekedése kirívóan meghaladta a termelési kibocsátást. Ezzel ellentétben Németország és Ausztria pozíciója az elmúlt húsz évben csaknem folyamatosan javult, de igen magas abszolút bérszínvonal mellett. 6. táblázat A fajlagos reál bérköltségek alakulása (real unit labour costs) 2000=100 1992 1995 2004 2009 EU-27 102,4 98,0 98,5 EU-15 106,2 102,0 98,8 99,8 Magyarország 145,1 110,5 102,9 101,1 Lengyelország 112,9 102,2 89,1 86,1 Csehország 98,5 103,8 108,9 Szlovákia 96,2 94,4 99,5 Szlovénia 109,4 98,5 102,1 Németország 102,4 100,4 97,9 97,0 Ausztria 105,2 103,8 96,4 98,3 Forrás: Statistical Annex of European Economy, Autumn 2009. Brüsszel: European Commission, 2009 A megtermelt GDP újraelosztásának mértékében nagy különbségeket találunk a közép-európai térségben (7. táblázat). Az állam az EU-27-ek átlagában adók, járulékok, egyéb közterhek formájában 2000-ben a GDP 45 százalékát, 2009-ben 43 százalékát vonta el. Az EU-27-ekben és a régi tagországokban is az ezredforduló után csökkent az elvonások aránya, Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában viszont megnőtt. Magyarországon az állam 2009-ben a megtermelt jövedelmek 44,3 százalékát vonta el. Németországban és Ausztriában az állam szintén a megtermelt GDP több mint 44 százalékát központosítja, viszont kimutatható, hogy bevételeivel sokkal jobban gazdálkodik. 2009-ben Lengyelország, Csehország már a GDP-nek kevesebb, mint negyven százalékát összpontosította. Szlovákia erőteljes elvonáscsökkentést hajtott végre; az 1995. évi 45,2 százalékról 2009-re 31,2 százalékra. A költségvetés kiadásai Közép-Európában meghaladják a bevételeket. Magyarországon a költségvetési kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva 2000 és 2009 között 40,9 százalékról 45,9 százalékra nőtt, ami a hiányt rendkívüli mértékben növelte, ráadásul úgy, hogy közben a legfontosabb, a közjót szolgáló területekre egyre kevesebbet költöttek reálértékben (gyakran nominálisan is). Lengyelországban a jelzett időszakban 2004-ig megnőtt a kiadások aránya, utána az ezredfordulós szintre csökkent. Szlovákia költségvetési kiadásainak aránya a GDP-hez képest 2000-ben majdnem megegyezett Magyarországéval (a különbség 0,8 százalék volt), 2009-ben viszont Szlovákia a költ72 Külügyi Szemle
