Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatokban mindenütt javult a foglalkoztatás aránya, kivéve Magyarországot, ahol stagnált, sőt a 2008 őszén kirobbant válság nyomán újabb rosszabbodás következett be. 2008-ban az EU-15-ök foglalkoztatási rátája elérte a 67,3 százalékot. A kelet-közép-európai országok közül Magyarországon dolgoznak a legkevesebben; 56,7 százalék és Szlovéniában a legtöbben, ahol 68,6 százalék az arány. Csehországban a foglalkoztatási ráta 66,6 százalék, ami azt jelenti, hogy jóval több mint 900 ezer fővel többen dolgoznak az országban, mint az azonos lakosságú Magyarországon. 2008-ban a munkaképes korú népességnek Németországban 70,7, Ausztriában 72,1, Svájcban 79,5 százaléka dolgozott. Közép-Európa nyugati államai így nemcsak jobb helyzetben vannak, de helyzeti előnyüket is tovább növelték. 5. táblázat A foglalkoztatási ráta alakulása a 15-64 éves népesség százalékában 1997 2000 2004 2008 EU-27 60,7 62,2 63,0 65,9 EU-15 60,7 63,4 64,9 67,3 Magyarország 52,4 56,3 56,8 56,7 Lengyelország 58,9 55,0 51,7 59,2 Csehország 67,3* 65,0 64,2 66,6 Szlovákia 60,6* 56,8 57,0 62,3 Szlovénia 62,6 62,8 65,3 68,6 Németország 63,7 65,6 65,0 70,7 Ausztria 67,8 68,5 67,8 72,1 Svájc 76,9 78,3 77,4 79,5 * 1998. évi adat A Eurostat (Brüsszel) adatai alapján A nemzetközi versenyképesség alakulásának szempontjából fontos a termelési kibocsátásra jutó, azaz fajlagos bérköltségek alakulása (6. táblázat). A bérköltség a munkaigényes iparágak, szolgáltatások esetében különösen lényeges versenyképességi tényező. Az Európai Bizottság felmérése szerint 2000 és 2009 között az EU-27-ek és a régi tagországok (EU-15-ök) bérköltségi átlaga majdnem párhuzamosan alakult, 2000-t száznak véve, 2009-re az EU-27-ek átlagosan 98,5, az EU-15-ök 99,8 százalékot értek el, azaz mikroszkopikusan csökkent a kibocsátott termékegységre jutó bérköltség, vagyis a termelékenység növekedése minimálisan meghaladta a bérköltségekét. Az 1990-es években, Csehországot és Szlovákiát kivéve, mindenütt magasabb volt a termeléshez képest a fajlagos bérköltség, mint 2000-ben. Ez azt jelenti, hogy az 1990-es években fokozatosan javult a versenyképesség, mivel a termelékenység valamivel gyorsabban nőtt, mint a bérköltségek. A 2000-2009-es időszakban viszont Magyarországon és Szlo2010. tavasz 71
