Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Tóth Erika: A "weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai
A „weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai különösen a csehek, a magyarok, a bolgárok és az osztrákok ellenezték. Kisebb csoportként leginkább a francia-német-brit vezetést tudják elképzelni (18%). A német-francia motor a felmérés szerint kifulladt: a 30%-os francia és a 16%-os német támogatottság mellett csupán 10%-os átlag adódott. A weimari trió vezető szerepét mindössze 5% támogatta, de az is úgy alakult ki, hogy a lengyelek 23%-a volt mellette, míg mások csak 1-7%-ban, maguk a németek is csak 6, a franciák pedig 5%-ban támogatták. A kutatási adatok vizsgálatából az a következtetés vonható le, hogy az uniós lakosság szükségét látja a vezető országcsoportoknak, de félnek a nagy országok dominanciájától. Lengyelország szeretne vezető szerepet játszani, de a franciák és a németek is elutasítják a Lengyel- országgal való közös irányítás lehetőségét. 20 A 2007-es német-lengyel médiaháborúban a vitát a brüsszeli EU-csúcs nyitányakor Jarostaw Kaczynski akkori lengyel kormányfő rádiónyilatkozata gerjesztette, amelyben azt hangoztatta, hogy az EU intézményeiben hazája szavazati súlyának megállapításakor az ország második világháborús népveszteségét is számításba kellene vermi, mondván:„Ha nem lett volna a második világháború, Lengyelországnak ma 66 millió lakosa lenne. Csak azt követeljük, amit elvettek tőlünk." 21 2007 júniusában a Wprost című lengyel konzervatív hetilap címlapján Angela Merkelről egy ízléstelen fotómontázs jelent meg, amelyen a német kancellár Európa mostohaanyjaként a lengyel állam- és kormányfőt, a Kaczynski-ikreket szoptatja. 22 Guido Westerwelle német külügyminiszter, FDP-elnök első külföldi útja Varsóba vezetett, amit a nagyobbik kormányzó erő, a CDU/CSU túlzott gesztusként értékelt. A jelenlegi, 2009-es német koalíciós szerződésben szerepel az a szándék, hogy elmélyítsék a Lengyelországgal folytatott kooperációt, és együtt tegyenek lépéseket az európai integráció fejlesztése érdekében. A 1991-es német-lengyel szomszédsági és barátsági szerződés szabályozza a hivatalos politikai párbeszéd rendszerességét, hogy legalább évente egyszer sor kerül a kormányfők, külügyminiszterek és más tárcavezetők találkozójára. 23 Az új orosz katonai doktrínát Lengyelország a NATO-n belül - Litvániához, Észtországhoz és Lettországhoz hasonlóan - eltérően ítéli meg: tendencia, hogy a különböző NATO-fórumokon igyekszik Oroszországot a szövetség egészére nézve katonai fenyegetésként megjeleníteni. A célja, hogy ráirányítsa a NATO figyelmét a szövetség keleti perifériáján lévő országok védelmének biztosítására. 24 A berlini Forsa közvélemény-kutató intézet 2007 nyarán közzétett reprezentatív felmérése szerint a németek 65%-a rokonszenvesnek találja a lengyeleket, 20%-uk viszont nem, míg a németek 37%-a rossznak ítéli meg a két ország közötti kapcsolatokat, és csak 19%-uk jónak. 25 Lengyelországban a kommunista hatalom szándékosan fenntartotta és kiaknázta a lengyelek németek elleni gyűlöletét, mert így jobban kiemelhették a Szovjetunió szerepét Lengyelország nyugati határainak biztosításában. Ez az ellenszenv azonban 1966-tól, a lengyel katolikus püspöki karnak a német püspökökhöz intézett levelével, majd az 1970-ben megkötött lengyel-NSZK-határszerződés- sel kezdett oldódni, a mai fiatal lengyel generáció pedig már nem szeret a történelmi sérelmekkel foglalkozni. 26 A sors iróniája, hogy a 2010. áprilisi bonni külügyminiszteri találkozó alkalmával jelentette be önmaga feloszlatását az a szervezőbizottság, amely 19 éve a weimari együttműködés kezdeményezője volt. A bizottság indoklásként arra hivatkozott, hogy a kormányoktól nem kapta meg a szükséges támogatást. 27 A közös kül- és biztonságpolitikában nem irányozza elő a többségi döntést, pedig a 27 tagú unióban a kényes kül- és biztonsági kérdésekben egyre nehezebben érhető el egyhangú tanácsi döntés. 28 A háromoldalú együttműködésben az elmúlt években zavart okozott az iraki háború körüli lengyelfrancia vita, az elüldözöttekkel kapcsolatos német-lengyel vita és a lisszaboni szerződés ügye. 29 Ha a német-francia motor akadozik is, a kapcsolat szoros; Franciaország és Nagy-Britannia az iraki háború körüli ellentétek dacára is sok közös vonást mutat a védelmi és biztonságpolitikában, pótolnivaló elsősorban Németország és Nagy-Britannia kapcsolatában lenne. 30 A tervek szerint a második keleti partnerségi csúcsértekezletre 2011 májusában, a magyar EU-elnök- ség idején kerülhet sor, az egyeztetés 2011 decemberében a lengyel soros elnökség alatt informális külügyminiszteri tanácskozással folytatódik. 2010. tél 43
