Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
EU-elnökség és magyar országkép A kevésbé előnyös történelemmel illetve földrajzi elhelyezkedéssel „megáldott" európai államok számára a nyilvános diplomácia az önmeghatározás eszköze lehet.30 Ez különösen igaz a fiatal európai országokra, mint a balti államok, vagy éppen az Európán kívül könnyen összekevert Szlovákiára és Szlovéniára. A kis államok közt különleges helyet foglalnak el a kialakult negatív országképet átformálni igyekvő nemzetek, például a Balkánon vagy napjaink Romániája, ahol az országkép formálásában súlyos gondot okoz a romák Franciaországból való hazatoloncolásának ügye. A kis államok titka egy olyan jól megválasztott érték, azaz „termék" kihangsúlyozása, mellyel az ország lakossága azonosulni tud, és amely nemzetközi porondon is elfogadott, illetve előnyös sajátosság. A nemzetközi diskurzusban fellelhető kommunikációs rések kihasználására irányul az úgynevezett „szegmens- vagy kommunikációsrés- diplomácia"31 melynek iskolapéldája az imázsát a humanitárius segítségnyújtás téma köré építő Norvégia. Norvégia a kis államok jellemzőivel bír, „láthatatlansága" köszönhető kis népességének, csekély gazdasági jelentőségének, valamint politikai, földrajzi és kulturális elkülönülésének. Ezeken kívül a norvég nyelv sem népszerű világszerte, s Norvégia nem rendelkezik olyan, széles körben ismert kulturális értékekkel, amelyek megkülönböztetnék akár Skandinávia többi államától.32 A norvég külügyminisztérium ezért felkérte a londoni székhelyű Külpolitikai Központot, hogy dolgozza ki Norvégia nyilvános diplomáciai stratégiáját. A stratégia 2003- ban került a nyilvánosság elé, s négy olyan témát ölelt fel, amelyek segítségével Norvégia a világ előtt értéket képviselhet. Ezek a következők: humanitárius és béketeremtő „szuperhatalom", a természettel együtt élő társadalom^magas szintű egyenlőségben élő társadalom, a nemzetközi kihívásokra választ adni tűdó társadalom. Bár ezen értékek ilyen módon való meghatározása újszerű, az alapelvek a norvég politikai életben és társadalomban már régóta jelen vannak.33 A humanitárius szegmens kiemelt szerepet tölt be ezek között. A norvég békefenntartás történelmi gyökerekre vezethető vissza: az evangélikus egyház ugyanis aktív missziós tevékenységet végzett Afrikában és világszerte, a lakosságra vetítve a legtöbb misszionáriussal. A hazatérő misszionáriusok megosztották tapasztalataikat az otthon maradottakkal, s így a misszionáriusok globális szociális érzékenysége a norvég társadalomban is éreztette hatását. A társadalomba ily módon beszivárgó értékrend és felelősségtudat alapját képezte az ország hírét tovább növelő Nobel-díj megalapításának is. Norvégia béketeremtő szerepe a humanitárius intervenciókhoz való anyagi hozzájárulása és az akciókban való részvétele, valamint békemediációs tevékenysége révén vált közismertté - különös tekintettel a közel-keleti béke megteremtését elősegítő oslói folyamatra. 2010. tél 9
