Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla Mit értünk nyilvános diplomácia alatt? Az államok nemzetközi versenyképességét és külpolitikai mozgásterét gazdasági és katonai hatalmuk mellett egyre inkább befolyásolja külföldön kialakult országképük. Számos ország felismerte a vonzó országkép jelentőségét, s ezért nyit a külföldi közvélemény felé. Ezek az országok más országok közvéleményét, véleményvezéreit és a diplomaták körén kívül eső elitjeit is igyekeznek megnyerni. A nyilvános diplomácia célja az ország külpolitikai mozgásterének és versenyképességének növelése a diplomaták körén kívül eső célcsoportokkal való kommunikáció - azaz információátadás és kapcsolatépítés1 - révén. A nyilvános diplomácia a klasszikus diplomácia célkitűzéseit támogatja a partnerországokban elfogadó, támogató közeg és kommunikációs hálózatok kialakításával. Azon tevékenységek összessége, melyek arra irányulnak, hogy egy ország kormánya, szervezetei, vállalatai és magánszemélyei befolyásolják más országok kormányát, szervezeteit, vállalatait és magánszemélyeit a nemzetközi kommunikáció segítségével, nemzetközi mozgásterük és versenyképességük növelése érdekében. A nyilvános diplomácia Joseph Nye az angolszász szakirodalomban igen elterjedt diszciplínája alapján az ország „puha hatalmát" hivatott növelni. Nye szerint: „A puha hatalom azon képesség, hogy kényszer vagy kifizetések helyett inkább a vonzódás kialakításával érjük el céljainkat. Amikor rábírsz másokat arra, hogy azt akarják, amit magad is akarsz, nem kell any- nyit költened jutalmakra és büntetésekre annak érdekében, hogy mások irányodba elmozduljanak."2 Egy ország puha hatalmának forrása a kultúrája (amennyiben vonzó más országok számára), a politikai értékei (ha azoknak megfelelően cselekszik), és a külpolitikája (amennyiben legitimnek és morálisan megfelelőnek ítélik meg külföldön).3 Ezen elgondolás alapján tehát a nyilvános diplomácia és a puha hatalom között cél-eszköz reláció áll fenn, ahol a nyilvános diplomácia az az eszköz, mely a kemény, azaz katonai és gazdasági hatalom támaszaként az ország nemzetközi megítélését és alkupozícióját hivatott javítani.4'5 A nyilvános diplomáciai tevékenység szétbontható két - egymással szorosan összefüggő- idősíkra. Egyes tevékenységek eredménye - mint például az oktatási és csereprogramoké vagy a kulturális kiállításoké, turisztikai éveké - hosszú távon érvényesül, míg mások hatása - mint a sajtókapcsolatoké - már rövid távon megjelenik. A hosszú és rövid távú nyilvános diplomáciai eszközök hatása azonban kölcsönösen összefügg. Az években vagy évtizedekben mérhető országképépítő tevékenység hatással van az aktuálpolitikai kérdésekre, hiszen például évek kellenek ahhoz, hogy egy-egy csereprogramban részt vevő személy hazájában vezető pozícióba kerüljön és az őt egykor vendégül látó ország számára - akár érzelmi alapon - kedvezőbb döntést hozzon. Ugyanakkor az aktuálpolitikai események- mint például a nemzetközi hitelfelvétel híre vagy vezető politikusok megnyilvánulásai- szintén átütő hatással lehetnek a hosszú évek alatt épített (vagy rombolt) országképre. Példa erre Obama elnöksége az Egyesült Államokban, aki az erősen megrendült amerikai 4 Külügyi Szemle
