Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kiss J. László: Közép-Európa: "elképzelt terek" és a 21. század kihívásai
Közép-Európa: „elképzelt terek” és a 21. század kihívásai az unión belüli alkupozíciójának erősítésére is felhasználja. A nemzeti és állami identitását építő Szlovákiára hagyományosan az Oroszország iránti történelmi nyitottság jellemző, míg Magyarország esetében az elmúlt időszakban a Németország irányában való nyitottság és a pártok feletti atlanti elkötelezettség, míg Oroszország esetében a vezető pártok közötti eltérő hangsúlyok voltak megfigyelhetők, ám ezek sohasem zárták ki az érdekalapú, pragmatikus együttműködés lehetőségét. A lengyel politikában először a Kaczynski-korszakban az atlanti opció kerekedett felül. A lengyel EU-politika Németországgal szemben az erős középhatalmi érdekérvényesítés politikáját képviselte. A NATO reformjáról szóló vitában ugyanakkor Varsó - a balti államokkal együtt -azon ortodox csoport szószólójának bizonyult, amely az észak-atlanti szövetség értelmét és legitimációját az eredeti oroszellenes jellegében határozta meg. Miután Obama lemondott a rakétavédelmi tervről, és „újraindította" az orosz-amerikai kapcsolatokat, a lengyel és cseh politika számára ez a fejlődés óhatatlanul a saját és ezzel Közép-Európa stratégiai szerepének leértékelésével volt egyenértékű. Ez azonban további ösztönzésnek bizonyult arra, hogy Lengyelország Donald Tusk miniszterelnöksége alatt újragondolja külpolitikáját mind a Berlinhez, mind a Moszkvához fűződő kapcsolataiban. Ebben a felismerésben számos tényezőnek van szerepe. Mindenekelőtt Németország, Lengyelország és Oroszország számos tekintetben azonos vagy hasonló helyzetben van. 1990 után mind a három állam új geopolitikai helyzetbe került, és egy új identitás kialakításának feladatával került szembe. Lengyelország minden határváltozás nélkül hét új szomszéddal rendelkezik. Nagyon fontos, hogy csaknem két évszázad után a lengyeleknek többé nem szükséges feltenniük a kérdést: „Oroszországgal Németország ellen vagy Németországgal Oroszország ellen?" Természetesen a történelmi sztereotípiák megváltozása hosszabb időt vesz igénybe, mivel ez a változás feltételezi, hogy a lengyel társadalom ne tekintsen minden egyes német-orosz közeledést ex definitionem lengyelellenes érdekközösségnek.40 A külpolitika újragondolásának fontos geopolitikai okai is vannak: a három ország földrajzi helyzete és lehetséges szerepük egy új európai biztonsági rendszerben. Németország nagy árat fizetett az egyesülésért, és az egyetlen olyan európai ország, amelynek egyidejűleg kell megbirkóznia a Nyugat és Kelet problémáival egyetlen ország keretein belül, míg a másik oldalon Oroszország az a szereplő, amelynek az európai és ázsiai kihívásokkal egyaránt szembe kell néznie. A kettő között fekvő Lengyelország egy határvidék: az EU gazdasági és a NATO biztonsági határa. Oroszország és a visegrádi államok között új államok alakultak ki, amelyeknek a Moszkvához és a Nyugathoz fűződő viszonyuk még sok tekintetben nem tisztázódott. Tusk és Putyin 2010-es találkozója fontos mérföldkőnek bizonyulhat, ahogy Lech Kaczynski lengyel elnök és kíséretének tragikus szmolesznki balesete után az orosz miniszterelnök és elnök lengyel nép iránt tanúsított együttérzése: az egykori katyni 2010. tavasz 57
