Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Benisné Szabó Éva: A közoktatás a demokratikus Spanyolországban (1975-2009)
A közoktatás a demokratikus Spanyolországban (1975-2009) spanyol középkorban mind a mór-iszlám, mind a keresztény kisállamokban jelen voltak az oktatás és a nevelés kérdései a nagy gondolkodók eszméiben. A keresztény zónában a kolostorok voltak az oktatás központjai, ahol kétféle program létezett. A trivium a nyelvtant, retorikát és logikát, a cjuadrivium számtant, földrajzot, csillagászatot és zenét tanította.1 Hispánia már korán felkerült az európai oktatás térképére, híres egyetemei: Salamanca (1254) és Valladolid (1208-1241); Alcala de Henares egyetemének létrejötte (1499) pedig már a reneszánsz lendületére utalt. E periódusból a két nagy tudós, Antonio de Nebrija és Juan Luis Vives gyermek- nevelésről írott munkái érdemelnek figyelmet és utalhatnak az európai humanizmus nagy hatására. Kéri Katalin hívja fel a figyelmet arra, hogy a XV. században a tanítói munka már szakma, s a tanítóknak vizsgát kellett tenniük. II. Fülöp (1556-1598) alatt pedig ezek az Udvari Tanács előtt zajlottak. Az első tanfelügyelő bizottság is ekkor alakult, amelynek tagjai évente végigjárták az iskolákat, s ellenőrizték a tanítói munkát. Kéri adatai szerint 1600-ban húsz vizsgázott tanító működött a madridi elemi iskolákban. Feltételezi azt is, hogy rajtuk kívül számos „zugiskola" is létezhetett a városban. A XVII. században Madridban és több nagyvárosban (Barcelona, Toledo, Valencia, Zaragoza, Jérez, Granada stb.) már megalakultak a tanítók szövetségei (Hermandad de San Casiano [Szent Cassianus Testvéri Szövetség]) is.2 Szemmel látható, hogy a tanítói foglalkozás az újkorban már nem papi tevékenység, bár a falvakban még a plébánosok oktatták betűvetésre a kisgyermekeket. A városokban gyakori, hogy hadirokkantak, cipész- és más kézműves mesterek láttak el tanítói feladatokat. Mindenesetre, a spanyol városokban az olvasni tudók aránya magas lehetett. Erre utal a XVI-XVII. században létrejött nyomdákban megszülető korai, néhány oldalas újságok, hírlevelek (gacetas) nagy száma és a könyvkiadás fellendülése.3 Benisné Szabó Éva Előzmények 130 Külügyi Szemle
