Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Eiroa San Francisco, Matilde: Spanyolország Közép- és Kelet-Európa-politikája, 1939-1975
Spanyolország Közép- és Kelet-Európa-politikája,, 1939-1975 és Kelet-Európa államai között egyre intenzívebbé váló kapcsolatok is jól példázzák, hogy a valós közös érdekek még a bipoláris világrend alapvető politikai megfontolásait is képesek voltak felülírni; az egyre fontosabbá váló gazdasági és kulturális együttműködés közepette már nehezen volt fenntartható az ellenséges fenyegetés klasszikus hidegháborús propagandadiskurzusa. A spanyol-közép-kelet-európai kapcsolatok dinamizmusa is cáfolja, hogy a vasfüggöny két, teljesen elszigetelt táborra osztotta volna a világot a hidegháború éveiben. Az általam felhasznált korabeli források és számos történész kutatásai is igazolják, hogy Európa nyugati és keleti „végei" között soha nem szakadtak meg a kapcsolatok, még ha intenzitásuk ingadozott is a külpolitikai prioritások függvényében. (Fordította: Virágh Anna) Jegyzetek * Cikkemet Vladimir Nalevka professzor emlékének ajánlom 1 Juan Carlos Pereira (szerk.): La política exteriőr de Espaiia (1800-2003). Barcelona: Ariel, 2003. Julio Gil Pecharromán: La política exterior del franquismo. Entre Hendaya y El Aaiún. Madrid: Flor del viento, 2008. 2 A Spanyol Külügyi Levéltár (Archivo del Ministem de Asuntos Exteriores, a továbbiakban AMAE) iratai; R-1050.11; R-1051.30; R-1071.4; R.1051.9; R-2221.20; R-1051.11; R-1051.2 iratcsomók. Ugyanerről 1. Matilde Eiroa: Las relaciones de Franco con Europa Centro-Oriental (1939-1955). Barcelona: Ariel, 2001. 3 A korabeli spanyol elit ideológiai formálásában fontos szerepet játszottt a Politikai Tanulmányok Intézete (Instituto de Estudios Politicos) és az általa kiadott folyóirat. A témáról részletesen ír: Sten Erik Norling Plahn: „La Revista de Estudios Politicos, 1941-1943. Un intento de elaboración de una doctrina política exterior en la II Guerra Mundial". In: La política exterior de Espana en el siglo XX (szerk. Rosa Maria Pardo Sanz, Javier Tusell, Juan Avilés Farré). Madrid: UNED, 1997. 287-298. o. 4 A birodalmi eszméről és helyéről az európai egység kontextusában 1. Joan Beneyto Pérez: Espana y el probléma de Europa. Contribución a la História de la idea de Imperio. Madrid: Editora Nációnál, 1942. 5 AMAE R-1034.86 és R-1034.87. 6 Mikus korábban a római szlovák nagykövetség első titkára volt. Lásd Stefan Glejdura: „El papéi de las naciones pequenas entre las grandes. Caso de Eslovaquia". Revista de Política Internacional, No. 165. (1979). 7 Száraz Péter: „Espaüa en los cálculos del gobierno eslovaco clerofascista y de su emigráción en los primeros anos de posguerra". Lamusa digital, No. 6. (2005). Száraz Péter (szerk.): Espana y Europa Central, El pasado y la actualidad de las relaciones mutuas. Bratislava: Comenius Egyetem, 2004. 8 AMAE, R-2253.65. A témában alapvető jelentőségűek Harsányi Iván munkái: Harsányi Iván: „La Espana de 1943-44 en la documentación diplomática húngara". lm La política exterior de Espana..., i. m.; „Tentativa de los cruzflechistas de hacerse reconocer por Espana". Hadtudományi Tájékoztató, No. 8. (1995). 97-105. o.; „1943-1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében". Századok, No. 3. (1995). 629-694. o.; Acontecimientos de Hungría en 1943-1944 reflejados en el espejo de actas diplomáticas espanolas". Századok, No. 3. (1999). 629-694. o.; „La diplomácia húngara sobre 2010. ősz 93
