Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Szilágyi István Intézményrendszer, döntéshozatal, uniós érdekképviselet A spanyol integrációs intézményrendszer és a közösségi ügyekkel kapcsolatos döntéshozatali mechanizmus az idők folyamán jelentős változásokon ment keresztül. E változásokban tükröződött Spanyolország és az Európai Közösség viszonya. Az elmozdulásokat és átszervezéseket azonban döntően belső tényezők, az önkormányzati közösségek és a központi kormány érdekegyeztetése, kompromisszuma határozta meg. Kisebb jelentőségű reformokra a csatlakozási tárgyalások időszakában is sor került. Adolfo Suárez González 1978. februári, harmadik kormányában Leopoldo Calvo Sotelo vezetésével megtörtént az EGK-val kapcsolatos ügyek minisztériumának felállítása. Napra pontosan három év múlva azonban, éppen Calvo Sotelo kormányfői kinevezésével egy időben, az EGK-ügyek minisztériuma a Külügyminisztérium Európai Ügyekkel Kapcsolatos Államtitkárságaként működött tovább. 1985 augusztusában, alig két hónappal a csatlakozási okmány aláírása után a külügyminisztériumon belül új szervezet, az Európai Közösségek Államtitkársága kezdte meg működését. Az 1985. szeptember 2-án kihirdetett 1576-os Királyi Rendelet már az Európai Közösségekkel Kapcsolatos Gazdasági Ügyek Minisztériumközi Bizottságát is létrehozta. E szerv elnöke az Európai Közösségek államtitkára. Első elnökhelyettese a Kormány Gazdasági Ügyekben Delegált Bizottságának titkára, második elnökhelyettese az Európai Közösségek államtitkárának főtitkára volt. Hét minisztériumi főtitkár vagy főtitkárhelyettes beosztású tag és egy titkár alkotta a szervezetet. Feladatai közé tartozott, többek között, az Európai Közösségekkel kapcsolatos gazdasági ügyek közigazgatási koordinációja, a minisztériumok által az EGK-val kapcsolatos, kizárólagos kompetenciájába tartozó határozatokról való tájékozódás. Meg kellett oldania a több osztályt érintő, nem a külügyekért felelős kormánybizottság képviselőjének hatáskörét lefedő kérdéseket. A Kormány Gazdasági Ügyekben Delegált Bizottsága elé kellett terjesztenie azokat a nagy jelentőségű témákat, amelyek meghaladták a Minisztériumközi Bizottság döntési lehetőségeit. Az Európai Közösségek Államtitkársága időközben Külpolitikai és Európai Uniós Államtitkársággá alakult. Legutóbb az 1998. december 4-i 2601-es Királyi Rendelet módosította működését. A jogszabály preambulumának indoklása szerint ezt a nemzetközi viszonyokban és az európai integráció folyamatában végbement lényeges változások váltották ki. Az amszterdami szerződés aláírása bizonyos közösségi politikák jelentős megerősödését, az Unió újabb hatáskörbővülését és a külpolitika súlyának látványos megnövekedését eredményezte. Az euró tervezett bevezetése, az Agenda 2000-rel kapcsolatos tárgyalások és az Unió kelet-közép-európai országokkal és Ciprussal történő kibővítése ugyanakkor a Külpolitikai és az Európai Uniós Államtitkárság növekvő aktivitását követelik 56 Külügyi Szemle
