Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Szilágyi István Spanyolország számára rövid távon közvetlen előnyöket nem kínál a keleti bővítés. Ennek ellenére támogatja az Unió kiszélesítését - két feltételt támaszt csupán. A belépőknek el kell fogadniuk a közösségi vívmányokat, és meg kell oldani a pótlólagos finanszírozás problémáját, mert a gazdasági-szociális kohézió alapértékként kezeléséből nem kíván engedni. A „kohéziós országokat" (Görögország, Portugália, Spanyolország és részben Írország) ugyanis érzékenyen érinti az Unió ötödik bővítése. Ezzel kapcsolatos kétségeiknek és várható nehézségeiknek nem csupán a már említett, 1999-es berlini csúcsértekezleten adtak hangot. Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök „Regionális politika és bővítés" címmel 2001 áprilisában memorandumot is intézett a Közösséghez. A dokumentumban a kelet-közép-európai bővítés „statisztikai konvergencia hatására" hívta fel a figyelmet. Nevezetesen arra a körülményre, hogy ezen országok uniós csatlakozása 15%-kal csökkenti az integráció egy főre jutó GDP-jének átlagát. Ennek következtében csupán három spanyol NUTS II. szintű önkormányzati közösség (Extremadura, Andalúzia és Galícia) tartozna az 1. számú céllal érintett, elmaradott térségek közé. Az ország számára ez elfogadhatatlan. Aznar az összes körülmény mérlegelésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Spanyolország támogatja a keleti bővítést, azonban nem szeretne annak egyik vesztese lenni. A finanszírozási és jogi problémák a csatlakozási okmányok aláírása után, a 2004-2006 közötti periódusban megoldódtak. Sikerült kompromisszumos megállapodást kidolgozni a 2007-2013-as tervezésiprogramozási időszakra is. Ennek a meglehetősen bonyolult rendszernek a lényege a következőképpen összegezhető: a támogatási plafon nem lehet nagyobb az adott ország GDP-jének 4%-ánál. A kohéziós támogatásokra fordítható 308 milliárd euró három célkitűzést nevesít. A konvergencia célkitűzés a rendelkezésre álló pénzügyi források mintegy 82%-át hasznosítja. Ennek 67,34%-át az EU-huszonhetek egy főre jutó GDP-je átlagának 75%-át el nem érő régiók, azaz az elmaradott térségek kapják. A statisztikai hatás kiegyenlítésére a huszonhetek GDP-je átlagának 75%-át meghaladó, de a bővítés előtti tizenötök egy főre jutó GDP-je átlagának 75%-át el nem érő régiók a konvergencia célkitűzésre fordítható összeg 5%-ára, mintegy 22 milliárd eurós összegre pályázhatnak. Ezen túl, az uniós átlag 90%-át el nem érő tagállamok osztozhatnak a Kohéziós Alap 61,5 milliárd eurós forrásán is. Ennek alapján az Európai Bizottság tételesen meghatározta a konvergencia célkitűzéssel érintett régiók körét. Az EU 27-ek 75% alatti egy főre jutó GDP-jű térségei közé négy spanyol régió - Galícia, Kasztília-La Mancha, Extremadura és Andalúzia - került. A statisztikai hatás kedvezményezettjeként Asztúria, Murcia, Ceuta és Melilla jutnak támogatáshoz. A kivezető szakasz kereteiben a közösségi átlag egy főre jutó GDP-jének 75%-át jóval meghaladó Kasztília és León, a Valenciai Közösség, valamint a Kanári-szigetek kapnak uniós fejlesztési hozzájárulást. A 2007-2013-as programozási időszak kohéziós támogatási prioritásai közé tartozik még a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi 50 Külügyi Szemle
