Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kőváriné Ignáth Éva: Az 1969-es magyar nyilatkozat helye az enyhülés időszakában
Az 1969-es budapesti nyilatkozat helye az enyhülés időszakában Kőváriné Ignáth Éva A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülésén 1969. március 17-én, fogadták el az úgynevezett budapesti nyilatkozatot, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBÉÉ) vezető út fontos állomása volt. Az enyhülés időszakának ezen a kiemelkedő konferenciáján - amelyet 1973. július 3-án nyitottak meg - harminchárom európai ország1, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada egy olyan dokumentumot dolgoztak ki, amely megalapozta a nyugati országok és a szocialista blokk közötti folyamatos konzultációt, hiszen egy kétévenkénti utókonferencia rendszer épült rá. Maga a helsinki záróokmány a tíz, az egymás közötti kapcsolatokban érvényesíteni kívánt alapelven2 kívül három olyan, úgynevezett kosarat3 tartalmazott, amely a két blokk közötti kapcsolatok kiemelt területeire vonatkozott. Magát a helsinki záróokmányt 1975. augusztus 1-jén írták alá a részt vevő felek. Jelentőségét tekintve megemlíthető, hogy ez volt az első konferencia a Bécsi Kongresszus (1815) óta4, amelyen Európa államai széles körben tárgyaltak egymással. A kor két szuperhatalmát tekintve, az Amerikai Egyesült Államok a helsinki folyamatban való részvétellel és a záróokmány aláírásával elismerte az európai status quót, a Szovjetunió pedig azt, hogy az Egyesült Államok érdekelt az európai ügyekben5. Magának a détente-nak a korszaka még négy évig, az afganisztáni háború kitöréséig tartott. Az EBEÉ kiemelkedő előzményének számító budapesti felhívás megszületéséig több kezdeményezés is napvilágot látott, amely valamilyen formában európai biztonsági konferencia összehívására buzdított. Jelen írásban a Szovjetunió javaslatai közül tekintünk át néhányat, majd a Varsói Szerződésen belül megfogalmazott bukaresti felhívást is górcső alá vesszük, valamint a későbbi megnyilatkozásokat. A budapesti felhívás tervezetét, az ahhoz fűzött javaslatokat, majd a felhívásra adott reakciókat is áttekinti a tanulmány, a következmények rövid összefoglalása mellett. 194 Külügyi Szemle
