Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)

A felíveléstől a stagnálásig és az általános osztrák belpolitikai helyzet megítéléséhez szükséges információkkal a magyar újságolvasó közönség és maguk a cikkek írói sem rendelkeztek.171 Az új kancellárhoz fűzött általános belpolitikai remények, a fegyveres felvonulá­sok élének csökkentése és a rendteremtés megvalósulni látszottak szeptember végén. A szeptember 29-ére tervezett Heimwehr-puccsból nem lett semmi, sőt egy nyugodt lefolyású békés felvonuláson kívül más nem is történt, ami a nagyszámú és erős rend­védelmi alakulatok jelenlétének volt köszönhető. Október 18-án az új kormány beter­jesztette a parlamentbe az alkotmánymódosító javaslatait.172 Október közepén a kor­mány többször igyekezett megnyugtatni a lakosságot nyilatkozataival. Tagadta, hogy az ország egy polgárháború és egy pénzügyi csőd szélén állna. A pénzügyminiszter a schilling stabilitását hangoztatta.173 A garanciával megígért Heimwehr-akció elmaradása az olasz vezetés előtt is nyil­vánvalóvá vált október elejére. Mussolini véleménye szerint az osztrák helyzet békés irányba forduló megoldása miatt már nem szükséges a kilátásba helyezett, és a ma­gyar külügyminisztériumhoz már átutalt összeg folyósítása. Hiszen a kormányközeli Heimwehr-kapcsolatok az olasz segély nélkül is lehetővé teszik a fegyverszükséglet közvetlen kielégítését. Mussolini ezt a pénzt „nem zsugoriságból akarja megtakarítani" fejtette ki Grandi, hiszen ezt a pénzösszeget más közös magyar-olasz célra kívánná in­kább hasznosítani, így arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy gondolja meg, nem lehetne ezt a pénzt „jobban és célszerűbben felhasználni."174 Ennek az olasz ajánlásnak a következtében a magyar külügy kényes szituációba ke­rült, hiszen a pénz felét már szeptember végén Jánky útján ki is fizették. A magyar fél helyzetét tovább nehezítette, és függő viszonyát markánsan tudatosította Grandi ötlete, amely az osztrák kölcsönfelvétellel állt összefüggésben. Walko római útján ígé­retet kapott Mussolinitől, ha a Heimwehr átveszi a hatalmat Ausztriában, akkor Olasz­ország nem fogja akadályozni az osztrák kölcsönkérelmet. Mivel azonban a tervezett és megígért puccs nem valósult meg Mussolini azt az utasítást adta, hogy az osztrák kölcsönfelvételt mindaddig nem támogatják, amíg a „magyar kormánnyal egyetértőleg erre a pillanatot psychologiailag" érettnek nem látják. Ez akkor következhet be az olasz elképzelés szerint, ha ezzel a Heimwehrnek valós szolgálatot tesznek és ezzel az oszt­rák mozgalom az olasz és magyar kormány iránt ténylegesen lekötelezettséget érez.175 Grandi ezzel a lépéssel átruházta a magyar félre nem csak a kölcsönengedélyezés idő­pontjának meghatározását, hanem a felelősséget is a Heimwehrek további támogatá­sát illetően. Ebben az összefüggésben az olasz fél mihamarabbi döntést várt a magyar vezetéstől. Csáky Károly októberben még poszton lévő honvédelmi miniszter,176 aki maga is szimpatizált a Heimwehr hatalomátvételével, elrendelte az osztrák katonai viszonyok felmérését, mert igyekezett egy esetleges magyar beavatkozás előtt tisztázni a lehető­ségeket és a lehetséges következményeket. Erről született egy emlékirat is, amely rész­2010. nyár 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom