Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása

Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása D) az energiabiztonság javítására irányuló együttműködés; E) a regionális egyenlőtlenségek csökkentését célzó, nemzeti gazdasági és szociális politikák támogatása; F) új, átfogó, intézményfejlesztési program (CIB). A társulási megállapodások végrehajtásához átfogó intézményfejlesztési programo­kat dolgoznak ki az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz társfinan­szírozásával. Ezek a társulási megállapodások célul tűzik ki a széles körű együttmű­ködésen alapuló, szabadkereskedelmi térségek létrehozását minden partnerországgal azok WTO-taggá válása után. A kétoldalú támogatási szint keretében az EU minden egyes keleti partnerországnak Mobilitás és biztonság elnevezéssel megállapodások megkötését kínálja fel. A legfonto­sabb eszközt ezen a téren a „mobilitási partnerség" jelentené, amelyet egyelőre még több partnerországban tesztelnek, beleértve például a Moldovai Köztársaságot és Grú­ziát is. Fontos lenne az előrehaladás ezen a téren, mielőbb Ukrajnával is. Az unió a ví­zumpolitika terén fokozatos megközelítést alkalmaz, ami vízumliberalizációhoz vezet­het. Első lépésként az unió vízumkönnyítésekre irányuló tárgyalásokat kezdeményez. Második lépésként felülvizsgálja a már megkötött egyezményeket. Harmadik lépésként az EU a tagállami konzulátusok regionális jelenlétének fejlesztését célzó tervet dolgoz ki. Az unió a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodások végrehajtása után vízummentes utazásra irányuló tárgyalásokat indít be a partnerállamokkal. Az Európai Bizottság felméri a munkaerő-mobilitással járó következményeket, hogy célzottan nyit­hassa majd meg az EU munkaerő-piacát a partnerországok polgárai előtt. Az energiabiztonság területén, kétoldalú keretekben az energiaügyi kölcsönös függő­ségről szóló rendelkezések megállapodásba foglalása, valamint Ukrajnával és Moldovával az energiaközösség-tagságukról szóló tárgyalások gyors befejezése áll előtérben. Napi­rendre kerül egyetértési megállapodások kötése energiakérdésekről Moldovával, Grúzi­ával és Örményországgal. Ezenkívül még számos más, kétoldalú lépést is terveznek. A gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása terén az EU egyetértési megállapo­dások kötésére törekszik a partnerekkel a szükséges közigazgatási kapacitások kiépí­téséről. Fejlesztési programokat indítanak az unió kohéziós politikájára támaszkodva például az infrastrukturális igények, a humántőke, valamint a kis- és közép-vállalko­zások támogatása terén. Közvetlen együttműködéseket alakítanak ki az EU és a part­nerállamok régiói között. A határokon átnyúló együttműködést kiterjesztik a partnerek közötti határokra is. 7. A keleti irányú regionális indikativ program, azaz többoldalú támogatási keret 223,5 millió eurójával szemben a déli irányú regionális indikativ program a 2007 és 2010 közöt­ti, négy éves időszakra jelentősen nagyobb, 343,3 millió euró értékben irányoz elő konk­rét támogatási programokat. A déli irányú célkitűzések szélesebb körűek és áttekinthe­2010. tavasz 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom