Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)
A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929) Mürber Ibolya A z első osztrák köztársaság működését az 1918. november 12-i kikiáltásától az 1938. március 12-én végrehajtott német bevonulásig a legkülönbözőbb megosztó vonalak nehezítették, amelyek végighúzódtak a közigazgatástól, a társadalmon át az ideológia minden területén.1 A monarchiát felváltó államforma a szövetségi köztársaság jelezte és visszatükrözte a szervesen, évszázadok alatt kialakult tartományi felosztást. Azonban a tartományok léte, nem csak területi, közigazgatási, történelmi, gazdasági és társadalmi megosztottságot jelentett a korszakban, hanem a különböző tartományi identitások párhuzamos továbbélését és elsőbbségét is eredményezte. Ennek a szervesen kialakult megosztottságnak köszönhetően nem létezett a két világháború között egységes osztrák én tudat, mint a nemzeti/szövetségi identitás előfeltétele. Ernst Bruckmüller osztrák történész ezt az állapotot „fundamentális, kollektív identitásválságnak" interpretálta.2 A megosztottság a Heimwehr mozgalom esetében is számos területen konstatálható volt. Minden tartománynak megvolt a maga Heimwehr-alakulata, sőt voltak olyan tartományok, mint például Bécs városa,3 ahol több jobboldali félkatonai fegyveres mozgalom is tevékenykedett egymással térben és időben is párhuzamosan az 1920-as évek végén. Az ifjú köztársaság megalakulásától kezdve az osztrák társadalom ideológiailag rendkívül megosztott volt, amely az egész korszakon áthúzódó, több száz áldozatot követelő hosszú hideg polgárháborúban öltött testet. A politikai élet két, egymástól markánsan különböző táborra oszlott, létezett egy bal- és egy jobboldal, saját ideológiával körülbástyázva, egymás iránt egyre csökkenő toleranciával. Ez a politikai, ideológiai megosztottság csapódott le a lakosságban is. A társadalmi széttagoltságot és erőszakra való nyitottságot jelezte, hogy a civil lakosság nagy számban képviseltette magát a sokszínű jobboldali (Heimwehrek) és az egységes baloldali ( Schutzbund, véderő) félkatonai szervezetekben. 2010. nyár 129
