Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Nagy Gábor: A stratégiai pragmatizmus kiteljesítése. Az uniós környezet tanulságai a magyar-orosz viszony jövőjéhez

A stratégiai pragmatizmus kiteljesítése régió érdemileg hozzájárulhatna egy pragmatikus orosz-ukrán párbeszéd kibontako­zásához is. Fontos lesz a konstruktív légkör, hiszen nézeteltérésekre bőven számítha­tunk az EU-orosz együttműködés új kereteinek megalkotása közben. Mivel azonban örök tanulság, hogy a legnagyobb viták mindig is az egymás számára igazán és kölcsö­nösen fontos felekre jellemzők, így bizonyára sok közös szellemi érték is összeköthet minket Oroszországgal. Jegyzetek 1 Sz. Bíró Zoltán: „Távol Oroszországtól. Adalékok az Orbán-kormány Oroszország-politikájához". 2000, Vol. 14. No. 7-8. (2002). 29-40., 31-32. o.; Ludvig Zsuzsa: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008.165. o. 2 „Orbán-Putyin találkozó Szentpéterváron - a jövőről tárgyaltak". Hírszerző, http://www.hirszerzo.hu/ dkk.orban-putyin_talalkozo_szentpetervaron_-_a_jovorol_targyaltak.l31158.html, 2009. november 21. 3 A lengyel hústermékek orosz embargója miatt - amelyért állategészségügyi okokra hivatkozott az orosz fél - Varsó 2006 vége és 2008 tavasza között teljesen blokkolta a közben lejárt PCA helyett az új megállapodásról szóló tárgyalások (semmi konkrét megállapodás) megkezdését. 4 Alexander Duleba: „Common Foreign and Security Policy of the Enlarged EU: What Role for NATO and Russia?". Ire Economic and Political Relations after the EU Enlargement: The Visegrad Countries and Russia, Ukraine, Belarus and Moldova (szerk. Dezséri Kálmán-Gáspár Pál). Working Papers 147. Bu­dapest: Institute for World Economics, 2004.10-11. o. 5 Mark Leonard-Nicu Popescu: A Power Audit ofEU-Russia Relations. Cambridge: European Council on Foreign Relations, 2007. 2-3. o. 6 Ludvig: Oroszország..., i. m. 189. o. 7 Wisniewski Anna: „A lengyel »keleti dimenzió«: tények, célkitűzések és indítékok". Ire Kelet-Európa tanulmány kötetek IV. A posztszovjet országok nemzetközi beilleszkedése: külkapcsolatok és energetika. Bu­dapest: MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2009. 53. o. 8 Leonard-Popescu: A Power Audit... i. m. 13-14. o. 9 Christian Cleutinx-Jeffery Piper: „The EU-Russia Energy Dialogue". Ire Pipeline, Politics and Power. The Future of EU-Russia Energy Relations (szerk Katinka Barysch). London: Centre for European Reform, 2008. 26. o. 10 Leonard-Popescu: A Power Audit... i. m. 43-46. o. 11 Eva Hagström Frisell-Ingmar Oldberg: „Cool Neighbours": Sweden's EU Presidency and Russia. (Russie.Nei.Visions, No. 42.). Párizs: 1FR1 Russia/NIS Center, 2009. 8-9. o. 12 Leonard-Popescu: A Power Audit... i. m. 13 Trójai lovak (Görögország és Ciprus) ®> a közös uniós fellépések nagy gyengítői. Stratégiai partnerek (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) ® nem feltétlen el­fogult támogatói Moszkvának, viszont a mélyülő gazdasági integrációra teszik a hangsúlyt. Baráti pragmatisták (Ausztria, Belgium, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia) « hangsúly itt is a gazdasági kapcsolatok elsődlegességén van, azonban nem részesülnek „stratégiai" orosz elbánásban, vagyis az uniós egységből eredő hasznok fontosak számukra. Fagyos pragmatisták (Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Hollandia, Írország, Lett­ország, Románia és Svédország) ® értékelvű megközelítéseket alkalmaznak, s gazdasági érdekelt­2010. nyár 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom