Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása EU csupán korlátozott hatást képes gyakorolni. A déli stabilizálást olyan, az Unió a Mediterráneumért térségén kívüli, de földrajzi és politikai értelemben közeli tényezők is lassítják, mint például az iraki válság elhúzódása, az afganisztáni konfliktushelyzet, vagy a szudáni népirtás. További akadályozó tényező Délen a térségbeli iszlám fundamentalizmus, az egyes déli partnerországokban időnként felerősödő Nyugat-el- lenesség (például Líbia), a nagyarányú illegális migráció, a túlnépesedési tendencia nyomasztó hatása (például Egyiptom), az állandó terrorizmusveszély és a szervezett bűnözés elterjedtsége. 7. EU-USA-egyetértés tapasztalható abban, hogy a Keleti Partnerség, más-szóval a keleti irányú stabilizálás elsősorban az Európai Unió feladata, s erre az EU képes is. A délmediterrán térségben ezzel szemben sokkal élesebb az USA-EU-versengés főként gazdasági téren, mint a keleti dimenzióban. Az Egyesült Államoknak továbbra is kiemelkedő felelőssége, egyedülálló kapacitásai és elsőszámú szerepe van az izraelipalesztin konfliktus megoldásában, valamint az iraki-iráni-afganisztáni-pakisztáni, összefüggő válságövezet kezelésében. Ezzel a megoldási képességgel az unió ebben a térségben nem rendelkezik. Ez viszont jelentősen behatárolja az EU déli irányú, stabilizálási lehetőségeit hosszabb távon is. 8. A Keleti Partnerség nem irányul Oroszország ellen. Nem célja Oroszország elszigetelése vagy elválasztása az európai kontinens többi részétől. Ellenkezőleg: az EU stabilizálódó, demokratikus berendezkedésű, gazdaságilag fejlődésképes zónát igyekszik kiépíteni a Keleti Partnerséggel maga körül. Ez mind biztonságpolitikai, mind gazdasági, mint pedig humanitárius értelemben Oroszországnak is érdeke, mert így egy fejlett, mind az unió, mind pedig Oroszország felé is baráti kapcsolatokat ápoló, mindkét irányban együttműködésre képes, köztes terület alakulhat ki az EU és az önmagában véve is nagyméretű integrációnak tekinthető Oroszország között. Ezért az unió és a hat partnerország kapcsolataival párhuzamosan nagy ütemben kell fejleszteni az EU és Oroszország együttműködését is. Ebben az EU-27-ek között lényegében véve egyetértés van. A hat keleti partnerségi állam vonatkozásában az EU és Oroszország között nem egyoldalú befolyásépítésre és kölcsönös bizalmatlanságra van szükség, hanem annak felismerésére, hogy ennek a hat partnerállamnak mindkét irányból, az unió és Oroszország felől is, pozitív impulzusokat kell kapnia minden területen ahhoz, hogy fejlődését valóban felgyorsíthassa. Az EU és Oroszország érdekei nagymértékben egybeesnek abban az értelemben, hogy ezt a hat országból álló térséget csak közös erővel modernizálhatják, s hogy egyiküknek sem érdeke, hogy egy gazdaságilag stagnáló, diktatórikus berendezkedésű, zűrzavaros belső állapotai miatt biztonságpolitikai problémákat okozó zóna terüljön el kettejük között. Egy ilyen minden vonatkozásban lemaradó, belső konfliktusokba keveredő övezet gazdaságilag is elszigetelné egymás2010. tavasz 29
