Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai

A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai ágazati politikáik tekintetében. Az azonosított politikai célokat és lehetséges döntési változatokat a visegrádi partnerek együttesen követhetik, illetve képviselhetik amint sikerült ezekről megegyezniük. A visegrádi konzultációs mechanizmus működtetésé­nek lehetősége és aktív igénybevétele sem biztosítja önmagában, hogy a részt vevő országok elkerülhetetlenül közös álláspont elfogadásához jutnának el akár uniós, akár a visegrádi csoporton belüli együttműködés terén. A négy államnak várhatóan ismét­lődően kell a jövőben is olyan helyzetekkel szembesülnie, amelyekben érdekeik eltér­nek egymástól akár a belső piacot, akár az unió újraelosztási mechanizmusait érintő ügyekben, amelyek célja források koncentrálása bizonyos előre megállapított közös célok megvalósításában. A visegrádi országok egyes kérdésekben megjelenő nézetel­térései és eltérő érdekei azonban nem érvénytelenítik a V4 elfogadott és bevált együtt­működésének más kérdésekben és területeken megjelenő gyakorlati hasznait, illetve eredményeit. A V4 tagjai közötti négyoldalú diskurzus még véleménykülönbség ese­tén is jelentős hozadékkal járhat, mert elősegíti a visegrádi partnerek közötti eltérések megértését, valamint politikáik előrejelzését a komplex EU intézményi és döntéshoza­tali rendszer értelmezési keretei között is. Az unión belüli eddigi V4~együttműködés rövid összegzése és tanulságai A visegrádi csoport a többoldalú koordináció és kooperáció általános előnyeit kínálja a részt vevő államok közös céljainak meghatározása, a résztvevők hatásgyakorló képes­ségének felerősítése és a különböző szereplők nemzeti érdekei közös nevezőinek össze­egyeztetése útján. A több államot magukba foglaló politikai platformok - még az olyan korlátozott számú szereplővel működők is, mint a V4-ek - önmagukban hordozott le­hetősége, hogy összehangolt álláspontjukkal és fellépéseikkel megtöbbszörözi résztve­vőinek súlyát és befolyásolási lehetőségeit a közös érdekeltségüket jelentő nemzetközi ügyekben az adott országok körén túl is. A regionális partnerségekben, társulásokban és szervezetekben részt vevő országok egymás közötti (intraregionális) együttműködé­se mellett ez a külső hatást többszöröző képesség kínálja a együttműködést fenntartó motívumot (raison d'etre) számos regionális fórum esetében akár rendelkeznek intéz­ményi keretekkel (például a Benelux Unió) vagy akár anélkül (visegrádi csoport) is. Mivel a visegrádi partnereket nem terheli általános egyeztetési kötelezettség egyetlen témakörben sem, bármelyik partner ország kormánya szabadon dönthet arról, hogy mikor veszi igénybe a V4-keret kínálta konzultációs és együttműködési lehetőségeket. Bár a V4-formáció működése a részt vevő országok különböző szintjei közötti rend­szeres találkozókra épül, a csoport tagjai közötti konzultációs és egyeztetési kapcso­latrendszer működése sosem érte el az intézményesedés szintjét, bár felvetődtek erre 2010. nyár 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom