Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Szilágyi Imre: Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovének a közép-európai együttműködésben
Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovénok a közép-európai együttműködésről Szilágyi Imre Értelmiségiek és politikusok Közép-Európáról B ár a Közép-Európa-gondolattal foglalkozó szerzők között még ma sincs egyetértés ezen (imaginárius) régió1 határairól, a témával foglalkozó értelmiségiek többnyire ebbe a régióba sorolják a szlovénokat, de nem mindenki sorolja ide a horvátokat.2 De nem határozta meg egyértelműen a régiót a napjainkig tartó Közép- Európa-vita elindítója, Milan Kundera sem. 1983-ban megjelent írásában3 - amelyben leggyakrabban a magyarokat, a cseheket és a lengyeleket emlegeti, s az egyik bekezdés felsorolásában szerepelnek a szlovénok és a horvátok is - a következőket mondja. Ez a régió „földrajzilag Európa középső része, amely kultúrájában nyugati, politikailag pedig Keleten van. (...) Közép-Európa... határai képzeletbeliek, és minden új történelmi helyzetben újra és újra megvonandók. (...) Mi Közép-Európa? Kis nemzetek bizonytalan területei Oroszország és Németország között." A horvátok és a szlovénok tehát Kundera meghatározását alapul véve részei is meg nem is Közép-Európának. Éppígy nem egyértelmű azonban az sem, hogy mit gondol ez a két szomszédos nemzet Közép-Európáról. A Nauman-féle Mitteleuropa-terv megjelenésének idején a horvát és a szlovén értelmiségiek többnyire elutasították ezt az elképzelést, mert úgy vélték, hogy ez valójában a német uralmat kívánja biztosítani, és nem veszi figyelembe a szláv népek törekvéseit. A későbbiekben a két nép körében csak itt-ott bukkant fel egy-egy halvány ötlet valamiféle közép-európai jellegű összefogásról, de maga a gondolat csak az 1980-as évek második felétől vált élővé, s akkortól fogva merült fel az is, hogy az elképzelést valóban át lehetne ültetni a politikai gyakorlatba. A szlovéniai Vilenicában 1986-tól minden ősszel megrendezik a közép-európai írótalálkozót, amelyre a Baltikumtól a német nyelvterületig, illetve Boszniáig hívnak meg szerzőket.4 Az első években a találkozó egyik nyilvánvaló célja az volt, hogy az említett térség szovjet fennhatóság alatt, valamint Jugoszláviában élő neves alkotói elhatárolhassák magukat a szocializmus adott formájától, a Szovjetuniótól, illetve a szerb hegemóniától. Bizonyos, hogy az ezt szervező szlovén értelmiségiekre nem csupán 16 Külügyi Szemle
