Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Szigetek az Áramlatban": a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon célzott profil specifikuma a hazai kutatóintézeti palettán a külpolitikai gyakorlathoz való közelségében, a Külügyminisztériummal való összehasonlításban pedig a diplomáciai tevékenységhez képest mélyebb és átfogóbb elemzői kontextus megjelenítésében rejlik. Vizsgálódásának tárgya maga a magyar külpolitika, ami eleve megköveteli, hogy munkája a magyar külkapcsolatok igényeihez alkalmazkodóan célirányos tematikájú, egyszersmind kifejezetten cselekvésorientált szemléletű legyen. A nemzetközi és a regionális közeg mindenekelőtt a magyar külkapcsolati érdekek súlyozása, valamint az érvényesítési feltételek és a mozgástér összetevőinek bemérése szempontjából értelmezendő. Mivel az MKI a magyar külpolitika opcióinak feltárására, valamint az azokat megalapozó komplex elemzések és értékelések megalkotására hivatott, a kiválasztott témák feldolgozási módját a sajátosan magyar nézőpontoknak kell áthatniuk. Magától értetődik, hogy a korlátozott kapacitásokkal rendelkező MKI ezen ambiciózus feladatnak önmagában képtelen megfelelni. A Magyar Külügyi Intézetet olyan irányban érdemes továbbfejleszteni, hogy tevékenységének meghatározó vonulatát a hazai kutatói szakértelemnek a Külügyminisztérium felé történő csatornázása képezze, intézetközi együttműködések kiépítése és széles külső szakértői hálózat működtetése révén. (A biztonsági és védelempolitika területén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem mellett működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet bír hasonló szereppel, ezért a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében - KüM-HM együttes felhatalmazással- az MKI és az SVK1 a szakmai profiljukat átfedő témákban közös elemzői projekteket indíthatnak.) A hazai külpolitikai kutató és elemző tevékenység tematikai orientálásában - azaz a „kínálati" és a „keresleti" oldalak közötti dinamikus egyensúly folyamatos karbantartásában- két szempont egyidejű figyelembe vétele szükséges. A kutatások fókuszpontjaiban nyomatékkai kell szerepeltetni azon „réseket", amelyek révén Magyarország sajátos „hozzáadott értéket" képes kínálni a nemzetközi kapcsolatokban (például a Nyugat- Balkán, az EU keleti szomszédsága, Közép-Európa, a kisebbségi kérdéskör stb.). Ezen túlmenően, a kutatói szféra elemzői és tanácsadói kapacitásainak a magyar külpolitika teljes spektrumában érvényesülniük kell, markánsan megjelenítve azokat a hazai érdekeket és szempontokat, amelyek külkapcsolataink szélesebb összefüggéseiben is hatnak (Magyarország helye az EU-ban és a NATO-ban, a transzatlanti viszony alakulása, az európai építkezés jövője, a geopolitikai trendek prognosztizálása, globális problémák, kapcsolataink a fontosabb „feltörekvő" országokkal és régiókkal stb.). A külpolitika állami intézményrendszere és a tudományos háttérintézményi státussal bíró intézetek közötti érdemi együttműködés egyik alapfeltétele a két szféra közötti „információs szakadék" áthidalása, azaz annak lehetővé tétele, hogy - a mindenkori titok- védelmi előírások tiszteletben tartása mellett, szabályozott keretek között - a kutatók hozzáféréssel rendelkezzenek a szakterületükre vonatkozó, nem minősített külügyi és külképviseleti információkhoz. A belső konzultációkban, döntés-előkészítő fórumok 2010. nyár 9
