Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Tétényi János eseti összehasonlítások erejéig kívánok hivatkozni. Úgyszintén el szeretném kerülni annak a látszatát, mintha „kakukktojásként" be kívánnék avatkozni az általam nagyra becsült és közelről figyelemmel kísért kutatói szféra szakmai belügyeibe. Elismervén annak önmozgását, sajátos tudományos kritériumrendszerét, valamint oktatási és ismeretterjesztési hivatásának megkerülhetetlen fontosságát, azon pontokra igyekszem fókuszálni, amelyek kölcsönösen megtermékenyítő találkozási felületet képezhetnek a magyar külpolitikai gondolkodás és cselekvés áramlatai között. Helyzetkép Nemzetközi témák kutatásával, rendezvényszervezéssel, ismeretterjesztéssel Magyar- országon - az MKI munkatársai által készített, többé-kevésbé teljesnek tekinthető ösz- szesítés szerint - mintegy félszáz (!) különféle intézmény foglalkozik közvetlenül vagy szélesebb körű tevékenységük részeként. E körbe az akadémiai szférába tartozó intézetek, egyetemek és főiskolák égisze alatt tevékenykedő műhelyek, alapítványok, NGO-k, valamint egyes minisztériumokhoz kötődő háttérintézmények egyaránt beleértendők. Mindezt árnyalja, hogy a kifejezetten külpolitikai, biztonságpoliükai és Európa-politikai tárgyú kutatásokat és elemzéseket alaptevékenységként végző (és tényleges produktumokat rendszeresen kibocsátó) intézetek száma alig haladja meg a fél tucatot. A külföldi háttéri!, Magyarországon jól látható tevékenységet folytató, befolyásos intézmények - mint. a CEU, az Andrássy Egyetem, a különféle német pártalapítványok budapesti irodái -, valamint a speciális helyzetű és feladatú ICDT alapvetően más finanszírozási és kapcsolati környezetben működnek, mely sajátosságok taglalására jelen írás nem tér ki. A nemzetközi kapcsolatokra szakosodott kutatások helyzetét, intézményi beágyazottságát és finanszírozási feltételeit meghatározza, hogy a külpolitikai tematika a mai Magyarországon nem „piacképes". Ezen intézményi kör - a gazdasági profilú kutatóintézetekkel ellentétben - még nem vagy csak elenyésző mértékben támaszkodhat az üzleti életből származó megrendelésekre. Az amerikai és a nyugat-európai, sőt, a térségbeli (például a lengyel és a szlovák) gyakorlattal szemben, a hazai gazdasági élet kevés hajlandóságot mutat a külpolitikai tárgyú kutatások, publikációk és rendezvények szponzorálására. Magyarországon a belpolitikai témákra szakosodott elemző intézetek és tanácsadó cégek „láthatóságával" ellentétben, a szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó médiában a nemzetközi témák - az ország külső hatásokra való nyitottságához képest - meglepően kevés felületet kapnak, a szakmailag tekintélyes publikációs fórumok köre szűk, a szakfolyóiratok anyagi szempontból nem önfenntartóak. A nemzetközi témák kutatásával és oktatásával foglalkozó intézetek, tanszékek, valamint az ismeretterjesztést felvállaló civil szervezetek ilyen körülmények között ráutaltak az állami finanszírozási forrásokra, s - valamilyen formában - azok biztosítják 4 Külügyi Szemle
