Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája

A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája Hazánkban ezek az objektumok célterületként jelenhetnek meg, így ezen országok diplomáciai képviseleteinek, gazdasági és kulturális érdekeltségeinek őrzését megszi­gorítottuk.93 Magyarország nemcsak azért köteles részt venni a terrorizmus elleni küzdelemben, mert veszélyezettsége arra készteti, hanem azért is, mert a NATO, valamint az EU tag­államaként felelősséggel tartozik más tagállamokkal szemben is. Hazánk felelőssége a schengeni övezethez való csatlakozással megnőtt. A terroristák az országot legtöbbször átutazó országnak tekintik, kihasználva infrastrukturális adottságait. Magyarország­nak ezért kötelessége különböző ellenőrzéseket és szűréseket végrehajtani, megakadá­lyozva ezzel, hogy a terroristák más országokban merényleteket kövessenek el. A terrorizmussal szembeni magyar jogalkotás Magyarország a rendszerváltást követően jelezte, hogy részese kíván lenni a nemzetkö­zi terrorizmus elleni küzdelemnek. 1997-ben az Országgyűlés ratifikálta a terrorizmus visszaszorításáról szóló 1977-es strasbourgi egyezményt.94 2001. szeptember 11. után a magyar jogalkotás felgyorsult. Az Országgyűlés szep­tember 25-én A Magyar Köztársaságnak az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadást követő kill- és biztonságpolitikai lépéseiről című 62/2001. (IX. 25.) OGY-határozatában kon­cepciót alakított ki a jövőre nézve. A határozatban többek között felkérte a kormányt, hogy támogassa a nemzetközi szövetségesek terrorizmus elleni erőfeszítéseit, az ország területén pedig tegyen meg minden olyan intézkedést, ami Magyarország polgárai biz­tonságának erősítéséhez hozzájárul. Az Országgyűlés ezután sorra fogadta el a terro­rizmus elleni törvényeket, többek között a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.95 Az utóbbi a terrorizmus pénz­ügyi bázisának felszámolását célozza azzal, hogy a pénzváltási tevékenységet csak a bankoknak engedi meg, valamint a pénzmosás, a terrorizmus legfőbb pénzügyi forrása ellen különféle biztosítékokat alakít ki. Magyarországon a terrorizmus elleni küzdelemben több állami szerv vesz részt kü­lönféle hatáskörökkel. Az 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról, az 5. § c) pontjában kimondja, hogy a külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekményre irányuló törekvéseit a Nemzetbiztonsági Hivatal deríti fel és hárítja el. Figyelemmel kíséri és értékeli az eseményeket, és a döntéshozó szerveket azonnal ellátja a szükséges információkkal. Emellett információcserét folytat nemzetbiztonsági társszolgálatokkal, a hazai rendvédelmi szervekkel és a külföldi partnerszolgálatokkal. A rendőrség a terrorcselekmény végrehajtójával szemben többletjogosítványokat kap: ellene lőfegyvert használhat,96 az elkövetésben tetten ért terroristával szemben a kézbi­lincsen túlmenően lábbilincset is alkalmazhat,97 a terrorcselekmény megelőzése, felderí­tése és felszámolása érdekében az összes szükséges adatot és információt begyűjtheti. 2010. tavasz 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom