Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
Rada Mátyás-Vajda Viktor nak függvénye, hogy ezen személyek integráns részét képezték-e a tálib hadseregnek. A kedvezőbb jogi helyzet alapja ugyanis az lehet, hogy az akkor Afganisztán nagy része felett ellenőrzést gyakorló kormányzat fegyveres erejeként követték-e el a terror- cselekményeket. Nem hadifogoly, hanem emberiség elleni bűnöket elkövető polgári személy az, aki egy haderőn kívüli szervezet (mint az Al-Káida) tagjaként, illetve vezetőségének utasítására hajtja végre a büntetőjogi tényállásokat kimerítő cselekményeket. Az utóbbi kategóriába tartozók az ellenség kezében sem esnek ki a jog védelméből, mutat rá a Human Rights Watch-csal összhangban Kardos Gábor,76 hivatkozván a harmadik genfi egyezményhez a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által készített kommentárra. Ezt erősítette meg a jugoszláviai ügyekben illetékes törvényszék is a Celebrici-ügyben hozott ítéletében, kiemelve, hogy ha valaki nem hadifogoly, akkor polgári személy, és védelméről a negyedik genfi egyezmény gondoskodik. A harmadik genfi egyezmény kimondja: ha kétség merül fel valamely hadviseléssel kapcsolatos tevékenységet folytató és az ellenség kezébe került személyek státusát illetően, akkor mindaddig hadifogolynak kell őket tekinteni, amíg jogi helyzetüket illetékes bíróság nem állapította meg.77 2002. január 11-én szállították az első rabokat a Guantánamói-öbölben lévő katonai börtönbe, amelyik a világ szemében a Bush-adminisztráció joggal szembeni elutasító hozzáállásának szimbólumává vált. A terület eredetileg Kubához tartozott, de 1903 óta az Egyesült Államok fennhatósága és ellenőrzése alatt áll egy haszonbérleti konstrukció révén, amelyet nem lehet felmondani Washington hozzájárulása nélkül. A hivatalos közlés szerint ott bárki fogságban tartható, aki besorolható az „ellenséges harcos" (enemy combatant) kategóriába.78 Bár nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az oktrojált fogalmak alá vonás milyen visszás vonásokkal bír, szükségesnek érezzük annak megjegyzését, hogy George W. Bush megfogalmazásában a „bad guy" (rossz ember) képezi ezen célcsoport alakját. Az elnök 2001. november 13-án kiadott katonai rendelete - a terroristák büntető felelősségre vonására - katonai bizottságokat hozott létre. Ezekkel a fórumokkal kivonta volna a terroristákat a harmadik genfi egyezmény hatálya alól, ami kiegészült azzal az érvvel, hogy a genfi konvenciók alkalmazását az is kizárja, hogy az Al-Káida azokat nem írta alá. Ha ez még nem lenne elég, hozzátették, hogy az elfogott személyek nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek a harmadik genfi egyezmény 4. cikkében szerepelnek, így - többek között - nyíltan nem viseltek fegyvert, egyenruhát vagy bármilyen más jelet, amely megkülönböztetné őket a polgári lakosságtól. A foglyok amerikai szemszögből valóban törvényen kívül kerültek, hiszen a Bush-kormányzat álláspontja szerint nem érvényesek rájuk az amerikai jogszabályok sem, mivel „kubai felségterületen" tartózkodnak. Ezen állapot fenntartását mindaddig indokoltnak tartják, amíg a terrorizmus elleni háború véget nem ér, avagy Donald Rumsfeld védelmi miniszter szavaival élve, amíg felszámolják azon terrorszervezeteket, amelyek világméretű hatással bírnak.79 Tekintve, hogy napjainkban a világméretű hatás fogalma, kivált agresszív terrorcselekmények esetében átértékelődött, és 158 Külügyi Szemle
