Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája

Rada Mátyás-Vajda Viktor Iránban például a kormányszervek 1979 után válogatás nélkül gyilkoltak s kínzással csikartak ki számukra fontos információkat, sőt az orvosi segítséget is megtagadták a terroristáktól.37 Az emberi jogok ilyetén való lábbal tiprása azonban a demokráciákban nem járható út. A fellépést pont azok a jogok és garanciák korlátozása teszi lehetetlen­né, amelyek alaptörvényekbe való belefoglalásával magát a liberális berendezkedést védik. A demokráciák fő ismertetőjelei tehát - mozgásszabadság, egyesülési szabad­ság, a hatalom jogi korlátái, a nyitottság, a tolerancia, a törvényesség, az emberi élet magas értéke, valamint a szólásszabadság - amelyeket az alkotmányok garantálnak, mind olyan eszközök, amelyek veszélybe kerülése, az állam és a társadalom viszonyá­nak rosszabbodásával, a terroristák malmára hajtja a vizet. A terrorizmus elleni harcban az állami hatalom erősítése tehát a fentiek tükrében nem a megfelelő megoldás. A másik pólus, ha az állam „visszadobja a kesztyűt". Ezt a kutatók szintén nem tartják megfelelő megoldásnak. Townshend szerint a terroristák éppen a lét- és vagyonbiztonság iránti elemi igényre és aggodalomra játszanak rá.3lS A félelem és az tudat, hogy az állam képtelen polgárait a merényletektől megvédeni, az állami tekintély degradálódásával, az iránta táplált bizalom elvesztésével magának az állami hatalomnak a fennállását veszélyezteti. Az állam tehát csapdahelyzetbe került. A terrorizmus elleni harc és az emberi jogok A terrorizmus elleni küzdelem szükségszerűen együtt jár az emberi jogok korlátozásá­val. A megfelelő „harchoz", megfelelő eszközök kellenek, s ezek nem léteznek áldoza­tok nélkül. Townshend a hírszerzés és az információ birtoklásának relációjában állít fel egy központi paradoxont. A legtöbb különleges terrorellenes intézkedés visszaélés nélkü­li alkalmazása - gyanúsítottak őrizetbe vétele, valamint bűnözők elfogása - csak ak­kor történhet meg, ha a bűnüldöző szervek pontos adatokkal rendelkeznek. Ezeket az adatokat azonban csak az emberi jogok korlátozásával, például különféle megfigyelő és hírszerző rendszerek kiépítésével lehet beszerezni, de ezek a társadalom egészéről szolgáltatnak információkat.39 Tragikus következmény a jogegyenlőség és a diszkriminációellenes szabályok eddig kialakított értékrendszerével szembemenő tendenciák, például a terrorizmus elkövetői­vel azonos etnikumba, nemzetiségbe tartozóknak, az „arab külsejűeknek" (arabok, indi­aiak, szikhek), akik egyébként a békés civil szféra tagjai, hátrányba kerülése. Mindez töb­bek között megjelenhet a munkavállalás terén, de szélsőséges formában a befogadó nép merényletek utáni ellenséges közhangulatban való radikális megnyilvánulásaiban is. Egy másik veszélyforrás az adatvédelem és a képmás- és hangfelvétel oltalmához fű­ződő törvényi garanciák feltörése, a privát szférába való behatolás. A nyomozási tech­nika fejlődésével a megfigyelés a különböző lehallgatásokon keresztül kiterjed az érin­tett személy telefonbeszélgetéseire, levelezésére, az általa nézett internetes oldalakra. 148 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom