Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája mely elemei azok, amelyek csupán a jelenség általános velejárói." Ben Saul példaként említi,11 hogy a széles médiapublicitás, avagy a titkos eljárások kérdései fontosak lehetnek a terrorizmus elleni küzdelem hadászati vonatkozásait tekintve, ellenben meghatározásuk jogi tartalmi elemként nem szükséges. Ha egyszer világossá tesszük, hogy mi az, ami a terrorizmusban kifogásolható, akkor a jogi meghatározás tartalmi elemei megállapíthatók az említett politikai alapok figyelembevételével. A precizitás jelentősége pedig a terrorizmusellenes fellépés jogszerűségének kikezdhetetlensége okán releváns, jelesül az egyezmények által is rögzített visszaható hatály tilalma végett.12 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a hivatkozott cikkek kapcsán említendő ítélete13 kiemeli, hogy a vádlott terhére történő kiterjesztő értelmezés tilalma és a bűncselekmény egyértelmű meghatározása követelmény akkor valósul meg, ha az egyén a releváns rendelkezések megfogalmazásából és szükség esetén a bíróság értelmezéséből tudhatja, mely cselekmények, illetve mulasztások okán terheli felelősség. Ben Saul kísérletet tett a terrorizmus megfogalmazása kapcsán a határmezsgyék kijelölésére és az esszenciális és konjunktív fogalmi elemek megadására. Röviden felvázoljuk ezt a jogászi igénnyel megalkotott koncepciót. Első elemként a szándékolt, tiltott és „súlyos erőszakot" említi, amivel az emberi jogokra vetülő fenyegetettséget kívánja kifejezni. A többértelműség elkerülése végett a tiltott cselekmények felsorolását javasolja, figyelemmel a terrorizmust érintő egyezményekre, illetőleg kiegészítve azokat. Ugyanakkor a „súlyos erőszak" kategóriája egy lezáratlan halmazt képez, annak biztosítására, hogy az elkövetők ne bújhassanak ki a felelősség alól új, avagy nem anticipált módszerek okán. Ami az erőszak súlyosságát illeti: egyedi, eseti elbírálás kérdéseként kezeli a szerző. A második elem az indítékokra és célpontokra fókuszál. A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló ENSZ-egyezmény14 2. cikk 1. b) pontja15 is arra irányul, hogy a védelem körét ne pusztán az államra és érdekeltségeire, hanem a lakosságra is ki kell terjeszteni. Ám problémát okozhat, hogy pusztán a lakosság megfenyegetése, avagy a kormány kényszerítése látszatra esetleg nem éri el azt a kritikus hatást, amit a terrorizmus kifejezés sejtet. Az Európai Unió Tanácsának 2002-ben született vonatkozó kerethatározata16 pontosított követelményekkel kínál megoldást, miszerint a „lakosság komoly megfélemlítése", vagy az „állami szerv vagy nemzetközi szerv jogellenes kényszerítése" képzi a tényállás elemét.17 Szükséges, hogy a nyilvánosságra orientált erőszak világosan elhatárolható legyen a magánindíttatású, illetve -célú erőszaktól. A nemzetközi elem, a nemzetközi béke és biztonság fenyegetettsége jelenti a harmadik mozzanatot. Ez megtestesülhet a határokon átnyúló, több országot érintő előkészületekben vagy hatásokban, fontos nemzetközi értékek sérelmében stb. A nemzetközi elem megléte esetén nem zárható ki a belföldi, hazai terrorizmus sem, de figyelemmel kell lenni az egyezményekben megmutatkozó nemzetközi súlyozásra, például a légi közlekedés terén.18 Nem alkalmazandó sem a robbantásos terrorizmus visszaszorításá2010. tavasz 143
