Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
Kollár János lehet, nincsenek terjedelmi korlátái (életszerű használat esetén), a címzettek pedig az internet sebességével, egyidejűleg kapják meg, ideértve a többi minisztérium külkap- csolatokkal foglalkozó szervezeti egységeit. Adott az a lehetőség is, hogy a külképviseletek részt vegyenek a központban kidolgozandó anyagok elkészítésében, sőt egyfajta párbeszédet, konzultációt folytathassanak egymással. A diplomáciai információs tevékenység magyar szellemi és technikai rendszere ismereteink szerint számos fejlett európai állam külügyi apparátusában használt rendszernél magasabb színvonalú. A Külügyminisztérium apparátusa e lehetőségek birtokában „sem dőlhet hátra", a megújult információs tevékenység ugyanis csak akkor tölti be nagy hatékonysággal szerepét, ha az információs politika valóban folyamatosan megújul, és a diplomaták fegyelmezetten eleget tesznek a jelentőmunka tartalmi és formai követelményeinek. Ehhez alapfeltétel, hogy a minisztérium személyi állománya - vezetői és beosztottjai is - rendelkezzenek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek jó diplomatává tehetik őket (lásd a bevezető bekezdést). Komolyra fordítva, csakis felkészült és a hivatása iránt elkötelezett apparátus tudja kihasználni a technika nyújtotta lehetőségeket, képes az információs politika napra készen tartására s olyan jelentések, ismeretek bevitelére az adatbázisba, amelyek kiválóan hasznosíthatók. Jegyzetek 1 Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1994. 2 Francis Fukuyama: Poszthumán jövendőnk - A biotechnológiai forradalom következményei. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2003. 3 A kérdésről bővebben 1.: Szörényi András: „Smart power, avagy az év »felfedezése«". Külügyi Szemle, Vol. 8. No. 3. (2009). 147-158. o. 4 Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1998. 5 Laurent Zecchini: „E-mail Row Spooks Relations between EU and Turkey". Le Monde, 2002. február 20. Egy helyi török lap olyan e-mail üzeneteket jelentetett meg, amelyekben Karen Fogg nagykövet - az EU ankarai képviselője - a nyilvános szereplésein hangoztatott értékeléseivel ellentétes véleményeket fogalmazott meg a ciprusi kérdésről és Törökországról. A lap szélsőbaloldali főszerkesztője azt állította, hogy hétezer üzenetet „fogott el". Feltehető, hogy kapcsolatban állt az EU-integrációt ellenző török titkosszolgálati körökkel. 6 A 2009. évi CLV. számú törvény szerint a minősítés szintjét a jogosulatlan hozzáférés által okozható kár mértéke határozza meg. Az „Államtitok" és a „Szolgálati titok" mint titokfajta megszűnik, és a helyébe a négyszintű, káralapú minősítési rend lép. A minősítés érvényességi ideje a „Szigorúan titkos!" és „Titkos!" minősítés estén 30 év, a „Bizalmas!" minősítés esetében 20 év, a „Korlátozott terjesztésű!" minősítés pedig 10 évre érvényes. 1. számú melléklet a 2009. évi CLV. törvényhez A minősítési szint meghatározásához szükséges kármérték 1. Rendkívül súlyos kárnak minősül és „Szigorúan titkos!" minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása 136 Külügyi Szemle
