Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - AFRIKA - Besenyő János: Az Afrikai Unió által vezetett misszió (AMIS) tapasztalatai Darfúrban: afrikai problémák afrikai válaszokkal?
Besenyő János a kontinensen újra és újra kirobbanó konfliktusoknak. A teljesség igénye nélkül ezen időszak fontosabb konfliktuszónái Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Észak Uganda, Szomália, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia-Eritrea, Algéria, Nigéria Delta régiója és Niger lesznek. A felsorolás azonban korántsem teljes, hiszen még olyan országokban is, amelyekben elméletileg eredményt hoztak a békefenntartó missziók, bármikor kialakulhatnak újabb konfliktusok (Elefántcsontpart, Libéria stb.). Az afrikai konfliktusok okai többnyire a vallással kapcsolatos kérdések (muzulmánkeresztény ellentétek), az etnikai hovatartozás, a hagyományos határokról folyó viták, a forrásmegosztás, a politikai és a gazdasági hatalom méltánytalan elosztása, a harc a demokratizálódás, illetve a politikai és a gazdasági rendszerek megreformálásáért és a gyarmati uralom negatív hozadékai.58 Michael E. Brown négy fő tényezőre vezeti vissza a konfliktusok kirobbanásának okait: a szerkezeti tényezők (gyenge államok és etnikai földrajz), a politikai tényezők (diszkriminatív politikai intézmények), a gazdasági és a társadalmi tényezők, valamint a kulturális tényezők (mint például a kulturális diszkrimináció). Mindezek a tényezők gyakran másmás konfliktust eredményezhetnek, és ezért gondosan mérlegelni kell, amikor megpróbáljuk megoldani azokat.59 Tapasztalatok mutatják, hogy még a hasonló okok miatt keletkező konfliktus esetében sem használhatók ugyanazok a sémák; a problémák ugyanis mindig mások. Az biztos, hogy a stabilitást a jó kormányzás, az emberi jogok biztosítása és a megfelelő erőforrás-gazdálkodás fenntartása jelentős mértékben elősegítheti. A mostani időszakban még a nagyhatalmak is egyre kevésbé hajlandók csapatokat küldeni olyan háborúkba, amelyek nem közvetlenül érintik őket, ezért Afrikának mindent meg kell tennie a kontinentális szintéi konfliktusok minimalizálása, illetve megfékezése érdekében. Éppen ezért mihamarabb ki kell építeni, és működőképessé kell tenni, azokat a szervezeteket, amelyek képesek lesznek a kontinensen meglévő és kiújuló konfliktusokat hatékonyan kezelni - politikai és katonai módon egyaránt. Összegzés Szudánban - és azon belül Darfúrban - csak akkor lehet tényleges békét teremteni, ha a kormányzat és a lázadó szervezetek olyan békemegállapodást kötnek, amelyet be is tartanak. Ez a legvalószínűbb lehetőség, ugyanis a külső katonai beavatkozásnak, egy éijabb, hatékonyabb béketámogató műveletnek) a lehetősége nagyon távoli, a jelenlegi helyzet eszkalálódása viszont nem szolgálja sem Khartoum, sem pedig a lázadó csoportok érdekeit. Ha az UNAMID nem lesz képes a konfliktust hatékonyan kezelni, újabb harcokkal, esetleg olyan polgárháborús helyzettel kell számolnunk, mint amely majd harminc éven keresztül tartott Dél-Szudánban. Az, hogy a kormány nem képes egyedül megbirkóz106 Külügyi Szemle
