Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai 50 AHLC/EC: European Commission Intervention at the AHLC meeting in Brussels. Brüsszel, 1994. november 29-30. 51 Uo. 52 Becslések szerint a palesztin gazdaságnak normális körülmények esetén is harminc évre lenne (lett volna) szüksége, hogy az izraelivel szembeni különbség a minimálisra csökkenjen. Stanley Fischer et ah: Securing Peace in the Middle East: Project on Economic Transition. Cambridge: MIT Press, 1994. 53 Ennek értelmében egy későbbi esemény (mint okozat) bekövetkezése (pl. végső megállapodásban való megegyezés) minden más tényező (esetünkben az ún. státuskérdések) változatlansága esetén levezethető egyetlen rendszeralkotó ismérv (mint ok) megváltoztatásából (lényegében a donorközösség által támogatott autonómia létrehozásából). 54 CG/WB: West Bank and Gaza. Consultative Group Meeting. Chairman's Opening Statement. Párizs, 1994. szeptember 8-9.3. o. 55 Farhad Afshar: „The Nation State as the Main Factor on Social Destabilization in the Periphery. The Gordian Knot of Development". In: The Role of State in Development..., i. m. 25-38. o.; Palestine Human Development Report..., i. m. 56 Nyilvánvalóan nőtt az 1996-os illetve 2000-es év eseményei következtében. 57 „A jövőben is a PFSZ külkapcsolatokért felelős Politikai Osztálya fog nemzetközi gazdasági vonatkozású tárgyalásokat folytatni, illetve megállapodásokat kötni a Palesztin Hatóság javára." Eredetiben: „The Political Department of the PLO, which is in charge of foreign relations, will therefore continue to negotiate and conclude international economic agreements for the benefit of the Palestinian Authority." (AHLC/Kaddoumi: Fax transmission from Faruouk Kaddoumi [Head of Political Department, PLO, Tunis; Chairman of the Board of PECDAR] to Caio Koch-Weser [Vice President, World Bank, Washington], Tunisz, 1994. október 17. 2. o.). 58 Rex Brynen,: „Dynamics of Palestinian Elite Formation". Journal of Palestinian Studies, Vol. 24. No. 3. (1995). 31-43. o.; Robinson: i. m.; Ghanem: /. m.; Parsons: i. m. 127-131. o. 59 AHLC/WB: Palestinian Budget and Start-up Costs, Overall Flows. Párizs, 1994. június 10. 12. o. Az izraeli civil adminisztráció által izraeli (kb. ezerötszáz fő) és palesztin alkalmazottak (kb. huszonegyezer fő) számára folyósított fizetések költsége 1993-ban valamivel kevesebb mint százötven- millió dollár volt (CG/WB: West Bank and Gaza: Note on Budgetary Support for Start-up and Transitory Expenditures [WB Consultative Group on Palestinian Budget]. Párizs, 1996. január 6.). 60 Uo. 3. o. 61 AHLC/WB: i. m. 2. o. 62 Ghanem: i. m. 51-87.0. 63 IMF: West Bank and Gaza: Economic Performance and Reform Under Conflict Conditions (a továbbiakban: Reform Under Conflict...). Washington: IMF, 2003.64. o. Az IMF szerint a „PH sikeresen növelte GDP- hez viszonyított bevételeit 8%-ról (1994) 21%-ra (1999), amely átlagon felüli eredmény a térségbeli arab államokhoz viszonyítva" (Uo. 61. o.). Azért érdemes szem előtt tartani, hogy a költségvetési bevétel GDP-hez viszonyított aránya 1993-ban megközelítette a 16%-ot (CG/WB: Financing need for the West Bank and Gaza during the Early Empowerment Phase. Párizs, 1994. szeptember 8-9. 3. o.). 64 AHLC/PA: Palestinian Authority's Draft Budget for 1996. November 14, 1995, Gaza. Presented to Ministerial Conference in January 1996. Párizs, 1996. január 6.4. o. 65 Az 1990-es évek folyamán a PH teljes bevételének kb. kétharmadát olyan - helyben vagy Izrael által beszedett és továbbutalt - források alkották, mint a közvetett adók (vámok [13-30%], jövedéki adók [15-25% éves átlagban és változó mértékben]) illetve a nem adó jellegű bevételek (13-14%) (IMF: Reform Under Conflict..., i. m. 62. o.). A palesztin gazdasági és kereskedelmi minisztériumok rendeletéi értelmében (a párizsi jegyzőkönyvvel nem teljesen összhangban, 1. Einhorn: i. m.) bizonyos számú vállalat illetve magánszemély stratégiai fontosságú termékek (üzemanyag, cigaretta, liszt, hús stb.) importja vonatkozásában monopoljogokkal és -járadékkal rendelkezett. Ezzel összefüggésben, a teljes mértékben a PH tulajdonában, de nem a pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló Palesztin Kereskedelmi Szolgáltató Vállalat (PCSC) kb. 30-40 nagyobb palesztin üzleti vállalkozás2009. tavasz 97
