Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Par ági Beáta hogy a PFSZ/PNH az eredetileg vállalt határidő (1996. január 1.) ellenére nem hozott létre egyetlen, minden hivatalos pénzáramlást tükröző kincstári számlát.116 Eveken keresztül nem voltak magánbefektetéseket ösztönző és védő törvények.117 A helyi adóbevételekben bekövetkező növekedés részben az adószedési-, és nyilvántartási rendszer fejlődésének, illetve a közalkalmazottak növekvő számának volt következménye. Ez utóbbi különösebben nem motiválhatta a közszolgáltatásokkal egyébként is elégedetlen magánszféra adófizetési morálját.118 A nem monopol jogokra épülő kereskedelmi és gazdasági tevékenységet szabályozó törvények - a banki, pénzügyi szolgáltatások kivételével - éppúgy hiányoztak (még 2000-2002-ben is), mint a működő igazságszolgáltatás, illetve bírói rendszer.119 Az Izraellel megkötött megállapodások jogi és de facto értelemben is jelentős terhet róttak a palesztin gazdaságra és társadalomra. Ennek magyarázata részben az elvi nyilatkozat 9. cikkéből levezethető, amely szerint „a tanács [lényegében a parlament] [lesz] jogosult az átmeneti megállapodással összhangban törvényeket alkotni mindazon területeken, amelyek hatáskörébe kerültek". Miután - az átmeneti megállapodással (1995) összhangban - „a tanács funkcionális hatásköre mindazon hatáskörök és felelősségek vonatkozásában érvényes, amelyeket számára átadtak," problematikus lehetett bármilyen olyan jogszabály, törvény megszövegezése vagy megszavazása, amelynek akár területi, akár funkcionális értelemben köze lehetett az át nem adott területekhez. Még több gondot okozott, hogy az átmeneti megállapodás 3 (2) cikke szerint „tanács egyaránt rendelkezik törvényhozó és végrehajtó hatalommal," miközben ,,a[z] [akár születőiéiben lévő] nemzetállam Montesquieu óta a hatalmi ágak szétválasztásának elméletére épül.120 Az 1996-os választások előtt éppúgy, mint azt követően Arafat töltötte be a palesztin politikai rendszeren belül az összes fontos (és kevésbé fontos) funkciót - akár az oslói megállapodásokból következő módon, akár a hagyományos palesztin társadalmi intézmények és szokásjog alapján, akár biztonsági apparátusának köszönhetően.121 Mindez világosan megvilágítja, hogy melyek voltak azok a feltételek (független változók), amelyek függvényében a donorok gazdasági prosperitást vagy jól kormányzott intézményeket építettek. Összegzés Ami a nemzetközi közösség által támasztott elvárásokat jelenti, az ellentmondásos prioritások - (i) a külső demokráciaösztönzés, a civil társadalom erősítése, illetve a már az emigrációban is létező autokrata vezetési-irányítási stílus közötti feszültség, (ii) az emberi jogok tiszteletben tartásának hangsúlyozása, és a rend, biztonság fenntartásának egyidejű követelménye, valamint (iii) a PNH intézményrendszerének államiságra való felkészítése, s közben a közszolgáltatások időről időre helyette való finanszírozása - végső soron aláásták a Palesztin Hatóság tekintélyét. 90 Külügyi Szemle
