Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Glant Tibor: A 14 pont története és mítosza
A 14 pont története és mítosza Giant Tibor K ilencvenegy évvel ezelőtt ért véget az első világháború. Az évforduló jó alkalmat nyújt arra, hogy áttekintsük a háború egyik legismertebb mítoszának, Wilson 14 pontjának történetét és utóéletét. A 14 pont (és ezen belül a tizedik)1 nem egyszerűen az 1918. januári amerikai hadicélok összefoglalása volt, hanem egy új, háborúk nélküli világ ígérete is. A „wilsoni elvek" képezték a két háború közti magyar revíziós elképzelések (valós és vélt) legitimációs alapját. A14 pontot az 1956 utáni szocialista közoktatás is kulcskérdésnek tekintette, hiszen egyike volt annak a mindössze négy amerikai témának, mely megjelent középiskolai történelemtanításban.2 Tanulmányom célja annak bemutatása, hogy a 14 pont 1. hogyan illeszkedett a szövetséges és amerikai hadicélok rendszerébe, 2. milyen előzményei voltak, hogyan jött létre, és hogyan változott a háború végéig, és 3. hogyan és miért vált (elsősorban a tizedik pont) a revízióval kapcsolatos törekvések és alkalmanként irreális várakozások sarokkövévé. A 14 ponttal kapcsolatban a legáltalánosabb félreértés az, hogy Wilson elnök 1918. január 8-i beszédét az első világháborús amerikai hadicélok összefoglalásának tekintik. Ez csak részben igaz, hiszen a beszéd az 1918. januári állapotot rögzíti, és markánsan eltér mind az 1917 őszén, mind a fegyverszüneti tárgyalások (1918. október-november) idején képviselt amerikai állásponttól. A 14 pont valójában pillanatfelvétel arról, hogy az amerikai elnök az adott pillanatban hogyan képzelte el a háború utáni világot. Az első világháború idején hasonló beszédek sorozatban hangoztak el, a 14 pont mégis más, mint a többi, hasonló nyilatkozat. Ennek oka egyfelől a beszéd tartalma és az ahhoz fűzött várakozások, másfelől a beszéd számára biztosított (modern kifejezéssel élve) médiafelület. Erre később még visszatérünk, de előbb vizsgáljuk meg a szövetséges és amerikai hadicélok alakulását és kölcsönhatásait. A három európai szövetséges nagyhatalom közül csak Oroszország deklarálta nyíltan a háború elején az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolására vonatkozó hadicéljait. Az angol és francia álláspont az állandóan változó belpolitikai, hadi és diplomáciai helyzetet követte; és bár mindkét országban jelen voltak a Monarchia feldarabolásának hívei, a kérdés csak 1917 januárjában került napirendre.3 1916. december 18-án az (akkor még semleges) Egyesült Államok (már újraválasztott) elnöke, Woodrow Wilson 84 Külügyi Szemle
