Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - ELMÉLET - Környei Ágnes: Skandinávia mint "normatív éllovas" a gyermekjogok terén
Skandinávia mint „normatív éllovas" a gyermekjogok terén Napjainkra a testi fenyítés tilalma általánosan elfogadott európai nézet, a norma terjedése már a harmadik szakaszba lépett. 2004. június 24-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ajánlást37 fogadott el, hogy Európában tilos legyen a gyerekek testi fenyítése, amire válaszul38 a miniszteri bizottság felszólította a tagállamokat, hogy hozzák meg a megfelelő jogi intézkedéseket a gyermekek testi fenyítésének megtiltására, különösen a családon belül. Az oktatáshoz való jog A gyermekjogok megvalósulásának speciálisan fontos területe az oktatás, amely különösen hangsúlyos a gyermekek életében. Nyilván különbség van az országok között az elvi struktúrában (például a kötelező alapfokú oktatás kezdetében), az oktatási költségvetés nagyságában vagy a rendszer szociális érzékenységében (ilyen az ingyenes tankönyv, a lemorzsolódás kezelése, a fogyatékosok integrálása, emberi jogi oktatás bevezetése). Az OECD 2004-es felmérése39 szerint a skandináv országok a GDP jóval az OECD-átlag feletti százalékát fordították oktatási intézményekre, míg Svájc, Belgium és Franciaország átlag körüli mértékben adott közpénzt az oktatásra. A lista alján Németország, Csehország, Szlovákia, Spanyolország és Görögország szerepel. Az alacsonyabb egy főre jutó ráfordítás azonban nem feltétlenül vezet alacsonyabb teljesítményhez. Például Hollandia halmozott ráfordításai alacsonyabbak az OECD átlagánál, mégis a 2003-as PISA-felmérésben a legjobb teljesítményt nyújtó országok között foglalt helyet. A skandináv országok nemcsak az oktatási költségvetés kiemelkedő nagyságában éllovasok, de külön ki kell emelni az oktatási rendszer szociális érzékenységét (ilyen a fogyatékkal élők támogatása vagy ha nincs tandíj). Érdekesség, hogy Skandináviában nagyon kicsi azon fiatalok (15-19 évesek) aránya, akik sem oktatásban, sem képzésben, sem alkalmazásban nem vesznek részt, az aktivitás már itt kimutatható. Sajátossága a skandináv országoknak, hogy kiugróan sokan40 vesznek részt nem kötelező, munkához kapcsolódó továbbtanulásban és továbbképzésben.41 Az önképzés hagyományosan fontos érték az önálló parasztbirtokokra épülő Skandináviában, s ez az élethosszig tartó tanulás korában nagyon fontos minta. Az egészséghez való jog A gyermekek egészsége és biztonsága terén bizonyosan kiemelkedő az északi államok teljesítménye. A 2007-es OECD-felmérés42 szerint Svédország, Izland, Finnország, Dánia, illetve kissé lemaradva Norvégia soha nem látott jó egészségügyi körülményeket biztosítanak a gyermekeknek. Ez az elemzés három tényezőn alapult: a gyermek szti2009. tél 63
