Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 4. szám - ELMÉLET - Környei Ágnes: Skandinávia mint "normatív éllovas" a gyermekjogok terén

Skandinávia mint „normatív éllovas" a gyermekjogok terén is megjelennek, így a tanuláshoz való jog, amely elengedhetetlen a társadalmi integ­rációhoz. Tizenévesként pedig felmerül például, hogy az életüket érintő döntésekkel kapcsolatban kifejezhessék véleményüket. A gyermekek helyzetéről szóló összehasonlító jelentések, azaz a normák verifikálá­sára irányuló kísérletek elszórtan már a negyvenes évek végétől születtek, de 1980-tól az új aktivitás időszaka kezdődik. Ennek fontos jele például az 1979-es gyermekjogi ENSZ-egyezmény jelentéstételi és monitoring mechanizmusa és az UNICEF 1979 óta évente nyilvánosságra hozott jelentése A világ gyermekeinek helyzete (State of the World's Children) címmel. Ez alatt a csaknem három évtized alatt négy fontos változás követ­kezett be a gyermekek helyzetének megítélésében, a normaalkotásban. Egyrészt a fi­gyelem a puszta életben maradástól a gyermeki lét minősége felé fordult. Másrészt a gondolkodásban a negatívtól, a valamitől való mentességtől a pozitív felé, az élet minőségének csekély javításától a jólét felé történt elmozdulás. Harmadrészt a korábbi hagyományos területek mellett új témákban is születtek normák, így megfogalmazó­dott az igény a gyermek szubjektív percepcióinak figyelembe vételére. Új jelenség az is, hogy a gyermek a védelem alapegységeként jelent meg. Példák a normák terjedésére Tanulmányomban a normák keletkezését már az állami politikában történő megjelenés után, a nemzetközi színtéren vizsgálom. Amúgy is a gyermekjogok megvalósulásá­nak vizsgálatakor nyilvánvalóan az állami politika és gyakorlat vizsgálata az elsődle­ges, hisz nem vitatható, hogy ezekben a döntően a második generációs jogokat érintő kérdésekben az államnak fokozott felelőssége van. A gyermekjogok számos területén kimutatható, hogy a skandináv országokban a kialakult társadalmi norma hatására megszületett állami politika kezdeményező szerepet játszott nemzetközi színtéren is. Az általánosan elfogadott egyezményekben, intézményekben megjelenő közös normák történelmi vizsgálatától most eltekintünk. Elemzésemben arra hozok fel példákat, ami­kor az északi államokban kialakult társadalmi vagy jogi norma „feszegeti a határokat", hogy nemzetközileg elfogadottá váljon, meginduljon a transznacionális szocializáció. A gyermekjogi ombudsman A közigazgatási struktúra tekintetében specialitás a gyermekjogi ombudsman6, az in­tézményt először 1981-ben Norvégiában hozták létre. Az ombudsman védi a kisko­rúak érdekeit, jogait és az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglaltak megvalósítá­sáért, megismertetéséért lép fel. Csaknem három évtized alatt a norma terjedése az 2009. tél 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom