Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Balogh István: Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában
Balogh István val. Mégis leszögezhető, hogy egy nagyhatalomról és két csaknem azonos erővel bíró középhatalomról van szó.42 A számszerűsített adatok nem tükrözik például a regionális befolyást. Meg kell tehát említenünk, hogy Irán és Törökország regionális kapcsolatrendszere révén értelemszerűen jóval nagyobb jelentőséggel bír a térségben, mint ahogyan azt a három ország hatalmára vonatkozó adatok komparatív elemzése alapján feltételezhetnénk. Mind Irán, mind Törökország befolyása jelentős az energiaellátás regionális kérdése szempontjából. Irán kőolaj- és földgáztartalékai révén bír igen nagy relevanciával, Törökország főleg tranzitfunkciója miatt szignifikáns, különösen a földgázvezetékek kapcsán (mint a Nabucco projekt). Irán síita többségű állam, kulturális és vallási (és ezáltal politikai) befolyása jóval túlmutat hatalmának számokban megragadható változóin. Igaz ugyan, hogy abszolút értelemben az Egyesült Államok erőfölénye meghatározó, csakhogy az Egyesült Államok távol van a térségtől. A másik két államot geopolitikai jelentősége, kulturális és gazdasági beágyazottsága „kárpótolja" az Egyesült Államokkal szembeni hatalmi hátrányuk miatt. Washington fölénye megvan ugyan, de ez gyakran nem fordítható le közvetlen politikai előnyökre. A másik két állam tehát sok szempontból előnyösebb helyzetben van. Irán síitákhoz kapcsolódó befolyása Irakban és a környező államokban szintén Teherán pozícióját erősíti. Ezen kívül igyekszik időről időre az „iszlám ügy védelmezőjeként" feltűnni, és egyes palesztin és más csoportokhoz fűződő viszonya is e pozícióját erősítik. Törökország a régió minden frontján igyekszik előrelépni43 - korábban (a 2009. eleji izraeli gázai offenzí- váig) Szíria és Izrael között közvetített44; nemrég történelmi jelentőségű megállapodást írt alá Örményországgal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről45; az iraki kurdokkal hivatalos párbeszédbe és az észak-iraki olajhoz kapcsolódó gazdasági együttműködésbe kezdett46; ismét közeledik Szíriához47; korábban többször tett kísérletet közvetítésre az Egyesült Államok és Irán közötti vitában.48 Ezen túl az Erdogan-kormány revideálta külpolitikáját - ennek eredményeként az új stratégia az összes feszültséget fel kívánja számolni Törökország és szomszédai között.49 Vagyis Törökország regionális jelentősége megkerülhetetlen, és ez az új külpolitikai stratégiával csak erősödni látszik. Nyilván az Egyesült Államok is jelen van - Irakban és Afganisztánban fizikailag is - kérdés, hogy a két szerepvállalás sikerességének megkérdőjeleződése után ez mennyire eredményez valós befolyást. Ugyanakkor ez a jelenlét kétségtelenül lehetőséget ad egyfajta pszichológiai nyomásgyakorlásra. Összegezve tehát elmondható, hogy befolyásban talán nincs is akkora különbség a három szereplő között, sőt bizonyos tekintetben Törökország és Irán ki is emelkednek regionális befolyásuknál - és ami legalább olyan fontos - elfogadottságuknál fogva. Materiális értelemben persze az Egyesült Államok hatalma jóval nagyobb, és jelentős regionális befolyással is bír - de e hatalom és befolyás a másik két szereplőétől különböző jellege miatt kevésbé váltható közvetlen politikai előnyökre, így elmondhatjuk, hogy gyakorlati szempontból a helyzet majdhogynem kiegyenlített.50 24 Külügyi Szemle
