Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Háda Béla: Pakisztán "muszlim atombombája" - kényszerek és kockázatok
Hada Béla 27 Erről: „A. Q. Khan". Global Security.org, http://www.globalsecurity.org/wmd/world/pakistan/khan . htm. Letöltés ideje: 2009. március 5. 28 Simon Henderson: „Pakistan's Nuclear Proliferation and U.S. Policy". The Washington Institute for Near East Policy, http://www.washingtoninstitute.org/templateC05.php7CIDH704 , 2004. január 12. Letöltés ideje: 2009. április 8. 29 „Pakistan Releases »Father« of Nuclear Bomb from House Arrest". The Guardian, http://www.guardian.co.uk/world/2009/feb/06/nuclear-pakistan-khan , 2009. február 6. Letöltés ideje: 2009. március 5. 30 L. „Dr. Abdul Qadir Khan Highly Respected. Probe Reveals no Links with al-Qaeda". Pakistan Times, http://www.pak-times.com/2008/05/30/dr-abdul-qadir-khan-highly-respected , 2008. május 30. Letöltés ideje: 2009. április 7.; „Khan: Musharraf Approved Nuclear Sale". UPl.com, http://www.upi . com/Top_News/2008/07/05/Khan-Musharraf-approved-nudear-sale/UPI-31221215269789, Letöltés ideje: 2009. április 7. 31 Khalid Kidwai tábornok, a pakisztáni hadsereg Stratégiai Tervező Osztályának igazgatója a Landau olasz kutatóintézet munkatársainak megkeresésére elmondta, hogy a kulcsembereket négy különböző szervezet ellenőrzi. L. Cotta-Ramusino-Martellini: i. m. 7-8. o. 32 Shah Álam: „Iran-Pakistan Relations: Political and Strategic Dimensions". The Institute for Defence Studies and Analyses, Strategic Analyses, Oct-Dec, 2004., 541-542. o. 33 Cronin-Kronstadt-Squassoni: i. m. Summary. 34 Néhány illusztráló adatot 1. Pramit Mitra-Teresita Schaffer: „Pakistan and the United States: Sweet and Sour". South Asia Monitor (Center for Strategic and International Studies), No. 94. (5 May, 2006). 1-3. o. 35 L. Leon T. Hadar: „Pakistan in America's War against Terrorism: Strategic Ally or Unreliable Client?". Policy Analysis (Cato Institute), No. 436. (8 May, 2002). 3. o. 36 Bővebben 1. William Dalrymple: „On the Long Road to Freedom, Finally". Tehelka Magazine, Vol. 5. No. 9. (2008). 37 Az eredményekről részletesen: „National Assembly General Election. 2008 Party Position Including Reserved Seats". Election Commission of Pakistan, http://www.ecp.gov.pk/ , 2008. március 18. 38 Forrás: Hasan Askari Rizvi: „Pakistan's Strategic Culture". In: South Asia in 2020: Future Strategic Balances and Alliances (szerk. Michael R. Chalmers). Carlisle: Strategic Studies Institute-U. S. Army War College, 2002. 305-328. o.; Lavoy: i. m. 39 Lavoy: i. m. 40 Pattanaik: i. m. 3. o. 41 Christophe Jaffrelot nyomán megállapítja: Árun R. Swamy: „Hindu Nationalism. What's Religion Got to Do with It? Asia-Pacific Center for Security Studies Occasional Paper, March 2003.1. o. 42 Az iszlám és az államhatalom viszonyáról és valós jellegéről azonban nem volt - és bizonyos értelemben máig sincs - egyetértés. Csicsmann László: „P-A-KI-SZ-TAN: mecsetek és katonai barakkok között". In: Államok és államkudarcok a fejlődő világban (szerk. Marton Péter). Budapest: Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja, 2006. 321-343., 323-325. o. 43 A folyamat első állomása a 2006. március 2-án aláírt, amerikai-indiai nukleáris együttműködésről szóló egyezmény volt, jelenlegi utolsó eredménye pedig a 2008. december 5-i orosz-indiai nukleáris megállapodás. 44 Az ország legjelentősebb hasonló együttműködése az 1986-ban aláírt pakisztáni-kínai nukleáris megállapodás. 45 Pattanaik: i.m. 11. o. 46 A stratégiai egyensúly különböző elemeiről 1. pl. Ayaz Khan: „Military Balance in South Asia". South Asian Investor, http://southasianinvestor.blogspot.com/2009/01/military-balance-in-south-asia.html , 2009. január 15. Letöltés ideje: 2009. április 7. 47 A két ország arzenálja közötti különbségekről (minthogy titkos katonai információkról van szó) csak szakértői becslések állnak rendelkezésre; ezek túlnyomórészt a termelési kapacitásokon nyugsza16 Külügyi Szemle
