Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai

Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai Paragi Beáta Az oslói békefolyamattal egy időben fellendülő meginduló nemzetközi segélyezés az akkor létrehozott Palesztin Hatóság gazdasági és politikai rendszerét kívánta fejlesz­teni annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatot aláíró felek - Izrael és a palesztin nép - eljussanak a végső megállapodásig. Az autonómia létrehozásával nemzetközi szerep­lők sokasága vált érintetté az oslói békefolyamatban, amennyiben a Palesztin Nemzeti Hatóság modem „állami" intézményrendszerként való működtetése megkövetelte a külső segítséget. A békefolyamat támogatását alapvetően a nemzetközi közösség fejlett államai - Európa, Észak-Amerika, illetve Japán - vállalták. A politikai szereplőként is megnyilvánuló donorok álláspontjainak, tevékenységének összehangolása, illetve azok Palesztin Hatósággal és Izraellel való egyeztetése kellően bonyolult együttmű­ködési kereteket alakított ki. E rendszerben egyik szereplő érdekei sem érvényesül­hettek kizárólagosan. Miközben lehetővé vált, hogy a segélyezés gazdasági-fejlesztési értelemben a körülményekhez képest látványos eredményeket produkáljon, politikai összefüggésekben súlyos problémákhoz vezetett. Az oslói folyamat sikere - izraeli­palesztin relációban és palesztin oldalon - egy olyan politikai szervezet (Palesztinái Felszabadítási Szervezet) belső legitimitásán és kompetenciáin múlt, amelynek adott­ságai és lehetőségei éppúgy nem biztosítottak megfelelő hátteret a donorok beleértett céljainak (a modern, demokratikus palesztin állam megteremtésének), ahogy maguk az oslói megállapodások sem. Háttér és kontextus: az oslói békefolyamat A közel-keleti konfliktus megoldása, így az 1990-es években oslói jelzővel illetett béke­folyamat támogatása, távlatilag egy életképes palesztin állam alapjainak megteremtése kiemelt fontossággal szerepel a nemzetközi közösség napirendjén. Az 1993-ban norvég közvetítéssel megindult oslói békefolyamat a nemzetközi közösség szereplői, legalább­is a fejlett (jellemzően nyugati) államok körében széles politikai, anyagi támogatásnak 2009. tavasz 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom