Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Hervé Guyomard: Földünk népességének élelmezése megoldható, feltéve, hogy...
Folyóiratszemle A történelemben már számtalanszor megfogalmazódott az az aggodalom, hogy a Föld lassan megközelíti eltartóképessége határait. Thomas Malthus már kétszáz éve figyelmeztetett arra, hogy a mezőgazdaság képtelen lesz lépést tartani a népességgyarapodás ütemével. A legnagyobb francia mezőgazdasági kutatóközpontok, például a CIRAD (a fejlesztési célú mezőgazdasági kutatások nemzetközi központja) és az INRA (az agronómiái kutatások országos központja) legutóbbi kutatási programjai erre a kérdésre próbálnak választ adni. Az említett két intézmény Agrimonde nevű programjának előrejelzései nem osztják Malthus pesszimizmusát: az elemzések szerint egy tartós fejlődés keretein belül megoldható a népesség élelmezése, természetesen bizonyos feltételek mellett. A szerző a továbbiakban ezeket a feltételeket veszi szemügyre a múltbeli tendenciák tükrében. 1961 és 2003 között a világ népessége megduplázódott: 3,1 milli- árdról 6,3 milliárd főre gyarapodott, miközben az egy főre eső kalóriafogyasztás húsz százalékkal nőtt. A művelésbe bevont földterületek csupán 13 százalékkal bővültek, ám az egy ember élelmezését biztosító földterületet 0,45 hektárról 0,25 hektárra, azaz majdnem a felére sikerült csökkenteni, vagyis megduplázódott a hektáronkénti terméshozam, ami a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válásának köszönhető. A mező- gazdasági termékek kínálatának növekedése némileg mérsékelte a szegénységben élők arányát, ez azonban nem jelenti azt, hogy számuk abszolút mértékben is csökkent, sőt a 2006-2007-ben történt nyersanyagár-robbanás következtében majdnem százmillióval nőtt. (Évente mintegy tízmillió ember hal éhen vagy az éhezéssel összefüggő betegségek következtében.) A mezőgazdasági termelés bővülése logikusan az árak csökkenésének irányába hathatott volna, és hatott is, ám ezt a csökkenést hirtelen árrobbanások tarkították, amelyeket ugyanolyan hirtelen áresések követtek. Ezeket az árrobbanásokat egyrészt konjunkturális tényezők váltották ki, amelyek hátráltatták a termelést (éghajlati katasztrófák, exportkorlátozások), viszont pozitívan hatottak a keresletre (spekulációk, importösztönző politikai lépések), másrészt a 2000 eleje óta erősödő tendenciák okozták (a kőolaj árának emelkedése, az ebből adódó mezőgazdasági költségek emelkedése és a dollár árfolyamának csökkenése). Elemzők szerint ezek az árak már nem térnek vissza a korábbi, alacsonyabb szintre, és az ingadozásuk is tovább folytatódik. Mindez pedig hátráltatja a szükséges beruházásokat mind a mezőgazdasági termelés, mind a kutatás-fejlesztés terén. Az utóbbi két évtizedben a mezőgazdaság növekedésének lelassulása nagyrészt a beruházások krónikus lanyhulásával magyarázható. Ezt felismerve a Világbank 2008-as jelentésében az egyik prioritásként a mezőgazdasági beruházások finanszírozását jelöli meg. A mezőgazdaság kínálatának növeléséhez még jó néhány feltétel teljesülése szükséges, például a megművelt földterületek növelése, a hozamok bővítése, az évenkénti többszöri aratás, valamint a különböző kultúrák társítása ugyanazon a területen. Az eddigi elképzelésekkel ellentétben vannak még művelésbe bevonható tartalék területek, amelyek hasznosítása nem járna az erdők és más természetes terek zsugorodásá2009. ősz 221
