Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989
Variációk konfliktuskezelésre dik meg, a Nemzetközi Vöröskereszt adna ki teljesen semleges útleveleket, ezzel egyik fél szuverenitását sem sértenék. Ezt a lehetőséget Mittag rögtön elutasította, ellenben megismételte, hogy tartják magukat korábbi ígéretükhöz, és készek Magyarországgal közösen konstruktív megoldást keresni.54 A kibontakozás felé vezető utat azonban nem sikerült megtalálni. Az augusztus végi találkozók eredménytelenül zárultak. A személyes konzultációk kudarca után sűrű jegyzékváltások következtek, amelyek a probléma megoldása helyett inkább a zsákutcák újbóli bejárására voltak alkalmasak. Az NDK diplomatái az unalomig ismert lózungokba és - nyíltan az NSZK-nak, félig burkoltan Magyarországnak címzett - vádaskodásokba bonyolódtak. A berlini külügyi tárca szeptember 4-én hosszú jegyzéket nyújtott át a magyar kormánynak, ebben figyelmeztették a magyar vezetést a szocializmus védelme és a béke megőrzése érdekében elvárt magatartásra. A magyar és a keletnémet kormánynak minden olyan kísérletet kötelessége megakadályozni, amely a szövetségesi kapcsolatok megzavarására irányul, és ellentétben áll a Varsói Szerződésen belül egyeztetett külpolitikai irányvonallal. Kelet-Berlin érzékenységét elsősorban azok az egyeztetések sértették, amelyek a magyar és a nyugatnémet kormány között addig zajlottak. A jegyzék szemrehányást tett amiatt, hogy a jelenlegi állapotok Budapest és Bonn hosszas és tudatos előkészítő és szervező munkájaképpen álltak elő. Az MfAA minden felelősséget elhárított magától, és azt egyedül Bonnra terhelte. Szerinte a szövetségi köztársaság hosszú ideje erőteljes rágalomhadjáratot folytat az NDK ellen. Újabban - állapította meg a jegyzék - más államokra is nyomást gyakoroltak, és nemzetközi szervezeteket is felhasználtak annak érdekében, hogy elérjék: minél több keletnémet állampolgár hagyja el hazáját. A felelősségáthárításnak némiképp ellentmondóan - nem minden célzatosság nélkül - beszámoltak egyúttal arról is, hogy a Bonn-nal folytatott tárgyalásokon mindkét fél elismerte: a követségekre való bemene- külés nem alkalmas az utazási szabadság ügyének rendezésére. Ezt szem előtt tartva a nyugatnémet képviselet vezetői hazatérésre szólítják fel a náluk tartózkodó keletnémeteket. Elorn néhány nappal korábban Oskar Fischernek feltett kérdésére a berlini külügyminisztérium írásban erősítette meg, hogy a követséget elhagyók hazatérhetnek otthonaikba és munkahelyükre, kiutazási kérelmüket pedig hivatalosan is benyújthatják az illetékes hatóságoknak. A dokumentum végén elutasították a Nemzetközi Vöröskereszt bevonását a kérdés rendezésébe és újból figyelmeztették a magyar felet az érvényben lévő kétoldalú megállapodások betartására.55 Időközben megoldódni látszott a kelet-berlini NSZK-képviseletre menekültek ügye. Szeptember 8-án a kelet-berlini vezetést képviselő Wolfgang Vogel, valamint a nyugatnémet Franz Bertele és Walter Priesnitz államtitkárok tárgyalásai végre eredményt hoztak. A létrejött megállapodás értelmében a képviseleten tartózkodók feladták addigi pozíciójukat, és visszatértek otthonaikba. Noha Vogel nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a hazatérők külföldre távozhatnak, kilátásba helyezte, hogy kiutazási ké2009. ősz 173
