Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989
Tóth Imre Az NSZK-magyar konstruktív konfliktus megoldása. Kelet-Berlin végső kísérletei a válságból való kibontakozásra Mindennek azonban egyre kisebb jelentősége volt, hiszen augusztus 25-én a Bonn melletti gymnichi kastélyban szigorúan titkos tárgyalások zajlottak a német kancellár és magyar miniszterelnök, valamint a két külügyminiszter között. A megbeszéléseknek a menekültügyet érintő fejezeteiről nem is készült a szokásoknak megfelelő diplomáciai feljegyzés. Az elhangzottakat utólag Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter rögzítette a kancellár számára.49 Németh Miklós itt állítólag ígéretet tett arra, hogy a menekülteket szeptember 11-én, még a CDU brémai pártkongresszusa előtt, Ausztrián keresztül kiengedi az országból.50 A menekültkérdés magyar kezelését - a válságmenedzselés praktikus szükségessége mellett - a hazai külpolitika európai tranzíciója, illetve az ország hagyományos geopolitikai orientációinak újjáéledése határozta meg. Az ajánlattételben fontos - részben a tágabb előzményekhez sorolható indíték volt - a szocialista tömb referenciaországaként betöltött diplomáciai szerep és aktivitás, valamint a külpolitikai imázsteremtés. Egyáltalán nem elhanyagolható a magyar külgazdaság orientációja, illetve a külső adósságok kezelésének cselekvéskényszere. Ez elég egyértelműen kijelölte a magyar külpolitika helyét az NSZK mellett. A gymnichi megállapodás és a tervezett evakuálás között a magyar kormány megpróbálta a menekültkérdés miatt ingerült keletnémet vezetést tárgyalásokkal lecsillapítani. Ilyen céllal utazott Berlinbe néhány órás villámlátogatásra augusztus 31-én Horn Gyula külügyminiszter. A feszült hangulaton azonban nem sikerült úrrá lenni. A két állam külügyminiszterei között létrejött hűvös hangvételű találkozón a német diplomácia vezetője Oskar Fischer ismertette azokat a lépéseket, amelyeket az NSZK-kormá- nya irányában tettek a probléma megoldása érdekében. A magyar külügyminiszter ezután a felől érdeklődött: vajon a keletnémet állam tud-e bármiféle garanciát adni arra, hogy állampolgárai kiutazási kérelmét pozitív elbírálásban részesíti. Tárgyalópartnere viszont egyértelművé tette, hogy ilyesféle biztosítékot nem áll módjában adni. Mint mondta, az NDK eddig is messzemenően készséges volt e tekintetben, további ígéretek pedig csak újabb problémákat idéznek elő. Horn ismertette a kérdéssel kapcsolatos magyar felfogás lényegét, mely szerint a menekültkérdést a két német állam diplomáciai problémájaként fogják fel. Pártja felfogása szintén az, hogy a kérdést az NSZK-nak és az NDK-nak közösen kell rendeznie. Sajnos ennek elmaradása Magyarországnak rendkívül kényelmetlen, és Budapestnek számos nehézséggel kell emiatt szembenézni. A Magyar Népköztársaság mindenesetre nem támogat olyan megoldást, amely bármely állam rovására történne, és emellett a humanitárius szempontokat is figyelembe kell vennie. Hozzátette azt is, hogy az ígéret, mely szerint a visszatérőknek büntetlensé170 Külügyi Szemle
