Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - ELMÉLET - Szörényi András: Smart power, avagy az év "felfedezése"
Szörényi András tud importálni. Ezek a befektetések és infrastrukturális beruházások beleillenek Nye hatalmi táblázatának gazdasági hatalmi sorába. A kínai vonzás hatalmának növekedésén keresztül jelentős mértékben befolyásolhatja a jövőben a világgazdasági folyamatokat, valamint a regionális és globális gazdasági, illetve politikai fejlődési pályákat. A hatalmi mix A hatalmi mix ezen elemei természetesen nem új jelenségek. Minden országnak, sőt minden nemzetközi szereplőnek ezekből tevődik össze a hatalma vagy befolyásolási képessége. Ugyanakkor a különböző szereplők hagyományosan más és más mértékben rendelkeznek az egyes hatalmi típusokkal. A smart power, vagyis a különböző hatalmi típusok kombinációja tehát nem más, mint az adott nemzetközi szereplő befolyásolási képességeinek összessége. A hatalmi összetevők felhasználási arányainak megváltoztatása azért került a figyelem középpontjába, mert a világ megváltozásával, a nemzetközi kapcsolatok alakulásával az egyes hatalmi típusok hatékonysága és ezáltal fontossága változott meg. A hidegháború végével az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuper- hatalom, katonai és gazdasági értelemben is a világ vezető hatalmává vált. 2001. szeptember 11., majd az afganisztáni és iraki szerepvállalás nehézségei mégis azt mutatták, hogy pusztán katonai eszközökkel már nem biztosítható egyetlen ország dominanciája sem. A világgazdaság globalizálódása relativizálta a nemzeti gazdasági hatalom fogalmát. A kommunikációs forradalom mind több nem állami szereplőnek tette lehetővé a nemzetközi folyamatok befolyásolását. Nye analógiájával élve az átalakulóban lévő nemzetközi rendszerben a nagy játszma már egy háromszintes sakktáblán folyik. Ennek felső szintje a katonai hatalmi játszma, amelyben elsődlegesen államok vesznek részt, de már ezen a szinten is egyre több új szereplő jelenik meg. Ilyenek a nemzetközi terrorista szervezetek, a magán biztonsági cégek vagy a magánhadseregek. A középső szint a gazdasági kapcsolatok alakulása. Itt az államok mint elsődleges szabályozók mellett nagyon fontos szerepet játszanak a nemzetközi szervezetek (WTO, EU, NAFTA stb), a transznacionális vállalatok és a különböző érdekvédelmi szervezetek, nem kormányzati szervek (NGO-k). Az alsó szinten olyan - elsősorban transznacionális jelenségekhez kötődő - hatalmi játszmák zajlanak, mint a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, a klímaváltozás elleni fellépés, a járványok kezelése, a szegénység visszaszorítása stb. Ezen a szinten az államok és a nem állami szereplők között nagyon sok az interakció, itt elsősorban a soft power eszközök alkalmazása a jellemző. Ez a szint az államok által nehezen kontrollálható. Ezek a szintek ugyanakkor nem egymástól függetlenül léteznek, nem külön-külön kezelendők. Összefüggnek egymással, erősítik vagy épp kioltják egymást. Mint a korábbiakban láttuk, a gazdasági hatalom szorosan összefügg a vonzás hatalmával - bár 152 Külügyi Szemle