Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - ELMÉLET - Szörényi András: Smart power, avagy az év "felfedezése"
Smart power, avagy az év „felfedezése legyen szó állami vagy nem állami szereplőkről, kis- vagy nagyméretű államokról. Nye valójában azt mondja saját korábbi önmagához képest, hogy a hatalom különböző szinteken megjelenő összetevőinek kiegyensúlyozott összetétele jelenti az okos hatalmat. Wilson azt hangsúlyozza, hogy a kényszerítő erőt és a vonzás hatalmát úgy kell kombinálni, hogy azok ne csak kiegészítsék, de kölcsönösen erősítsék is egymás hatását.6 A smart power ebben a felfogásban tehát több mint a soft és hard power egyszerű matematikai összege. A hatalom összetevői A hatalom különböző összetevőkre történő szétbontása nem új megközelítés. Valójában mindig is könnyebb volt a hatalom összetevőit, eszközeit vagy megnyilvánulásait meghatározni, mint magát a hatalmat definiálni. Ahogyan Nye szemléletesen megfogalmazta, a hatalom olyan, mint a szerelem, könnyebb megtapasztalni, mint meghatározni. A hatalom megnyilvánulásáról ugyanakkor más-más felfogások léteznek. George W. Bush első ciklusában Machiavellit követte, amikor a katonai erőre támaszkodva úgy gondolkodott, hogy inkább féljenek az Egyesült Államoktól, mint szeressék. Barack Obama sokkal inkább épít a smart power koncepciójának részét képező soft power elemekre, és igyekszik visszaállítani az amerikai álom vonzerejét, az önszántukból együttműködő szövetségesek hálóját. A hatalom definíciójaként elfogadhatjuk Dahl megfogalmazását, miszerint „hatalom az a képesség, hogy másokat olyan cselekedetre késztetünk, amelyet maguktól nem tennének meg".7 Nye megfogalmazását azonban pontosabbnak tartom, amely szerint „a hatalom mások viselkedése befolyásolásának képessége saját célunk elérése érdekében".8 Ugyanakkor ma már azt is hatalomnak tekinthetem, ha olyan információ birtokában vagyok, hogy valamely szereplő magatartása hozzájárul célom eléréséhez, ami szükségtelenné teszi viselkedése befolyásolását. Ez azért különösen fontos, mert a nemzetközi kapcsolatok szereplőinek száma folyamatosan nő, a nemzetközi nem állami szereplők száma meredeken emelkedik, ami szinte lehetetlenné teszi a szereplők nagy része magatartásának befolyásolását. Teljesebb definíciónak tekinteném ezek alapján, hogy „a hatalom mások viselkedése következményeinek ismerete és viselkedése befolyásolásának képessége saját célunk elérése érdekében". A hatalom típusait Nye három csoportra osztja:9 2009. ősz 149
