Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Rada Péter: Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat
Rada Péter kisebbségek elnyomásán alapul. A többségi csoport a kisebbségek rituális igazodását akarja kicsikarni ezzel úgy, hogy saját, magasabb rendűnek vélt intézményeit a kis- sebségekre kényszeríti.65 Ezzel szemben a szegregáció politikája nem is kísérletezik az egység megteremtésével, a különböző csoportok mind funkcionális, mind faji jellegű elkülönítését jelenti. Ez gyakran együtt jár azzal, hogy bizonyos csoportokat a többségi társadalom egyszerűen kizár a „nemzetből", megfosztva őket minden politikai és gazdasági hatalomtól. A szegregált társadalmat fenntartani csak erőszak árán lehet, mint azt a dél-afrikai apartheidrendszer bizonyította. A kisebbségek elnyomására épül a többségi etnikum dominanciájának politikája is. A legtöbb esetben ez a hivatalos nyelv- használatban jelenik meg, amikor is az állam kizárólagos hivatalos nyelve a többségi csoport nyelve lesz. Ez ment végbe Nagy-Britanniában az évszázadok során, amikor is a többségi etnikum, vagyis az angol „bürokratikusán bekebelezte" a többi etnikumot, ez a társadalom nyelvi összeolvadásához vezetett. A gyarmatosítás során a gyarmatosítók szintén ezt a gyakorlatot követték, egy domináns etnikumra építve igyekeztek az államszervezetet felállítani. Ruanda esetében ez katasztrofális következményekhez vezetett. A társadalmi egység megteremtését számtalan esetben a kisebbségek erőszakos eltüntetésével igyekeztek megoldani. A második világháborút követő erőszakos kitelepítések sorozata, a ruandai népirtás vagy Koszovóban a milosevici politika mind ebbe a kategóriába tartoznak.66 Érdekes kérdéseket vet fel a homogenitás megteremtésének egy másik lehetősége: a kisebb nemzeteknek a saját állam alakítására való törekvése. Itt a probléma: nagy a valószínűsége, hogy a létrejövő új államok ugyanolyan életképtelenek lesznek, mint a korábbiak.67 A szecesszió csak a nem működő államok számát növelné a nemzetközi rendszerben, továbbá az államok felbomlása nemhogy megoldaná a problémát, hanem még súlyosbítaná is. A belső etnikai konfliktusok nemzetközi határkonfliktusokká válnának, ahogy azt az Etiópia és Eritrea között dúló állandó háborúskodás bizonyítja. A nemzetépítés nem radikális eszközei azok, amelyek a leginkább magukban hordozzák a társadalmi egység megteremtésének lehetőségét. Az elit szerepe kiemelkedő az identitás artikulálásában, amely a „lingua franca", az elit köreiben használt közös nyelv jelentőségében is megnyilvánul. A modernizáció folyamatát az elit viselkedése nagyban befolyásolja. A modernizáció gyakran a nyugati értékek felvételét is jelenti, ezáltal nem a kognitív folyamatok, hanem a szociális kapcsok terén egységesít. A modernizáció hozzájárul a multikulturális társadalmak egységéhez. A multikulturalizmus eszméje hisz a különböző csoportok egyenrangúságában, és pont ez a politikai, társadalmi és gazdasági egyenjogúság az amely megteremti azt a közös identitást, amely a multikulturalizmus intézményi kereteit fenntartó állam irányába nyilvánul meg.68 A társadalmi egység az állami intézményeken keresztül is megnyilvánulhat. A társadalmat intézményi megközelítésből vizsgálva a nemzet egyenlő az állampolgársággal, amely a társadalmat érintő kérdésekről hozott döntésekben való jogi és politikai részvé62 Külügyi Szemle
