Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi A Balti-tengert körülvevő államok és az Európai Unió diskurzusát figyelem a balti területre és régiófejlődésre koncentrálva, kronológiai ívben, a kontextus vizsgálatával. Ehhez 497 szöveget elemeztem, és három interjút készítettem. A szövegek egy kis része fordítás, ami természetesen fölveti a fordított szemiotikus rendszerek megbízhatóságának kérdését, amely egyébként az elsődleges szövegekkel foglalkozó szemiotikus kutatások visszatérő kérdése. Mivel sajnos nem beszélem a balti medence összes nyelvét, részben fordított anyagra kell támaszkodnom (csak részben, mivel a beszédek, szövegek nagy része angolul hangzott el, vagy jelent meg eredetileg is). Erre a megoldás a megbízható forrás lehet, ezért az egyes államok és az Európai Unió hivatalos forrásait használom (weboldalak, publikációk). Ebben a tanulmányban globálisan vizsgálom a szövegeket, azaz az egyes szövegek egymáshoz viszonyított jelentése is szerepet játszik, nemcsak egy szöveg önálló, lokális jelentése. Célom összehasonlítani Lettország, Észtország, Litvánia, Finnország, Svédország, Dánia, Németország, Lengyelország és Oroszország és az EU diskurzusát. Logikusan vetődhet fel a kérdés, hogy nem túl sok-e a vizsgált ország. Lehetséges, hogy két-há- rom ország vizsgálata egyszerűbb lenne, de ez nem vezetne igazán eredményre, hiszen a nagyobb kontextusban végzett összehasonlítás többet mond. Balti diskurzus 2000-re nyilvánvalóvá vált, hogy a Balti-tenger környezete jelentősen megváltozott, a balti államokat egy körben hívták meg, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz, Oroszországnak új vezetője lett, az északi országoknak pedig alkalmazkodniuk kellett az új helyzethez. Ahhoz hogy jellemezhessünk egy régiót, tisztában kell lennünk a feltételezett tagok identitásával és azzal, hogy ebben hol helyezkedik el a régió. Az egyik legfontosabb jelzője az identitásnak azaz, hogy hogyan épül föl a „mi", hogyan jelenik ez meg a régió kontextusában, és hogyan fejeződik ki. Ebben a tekintetben megkülönböztethetünk néhány zsánert. Létezik egyfajta zsáner, amely gyakran hivatkozik a történelemre, földrajzra, gyakran azért, hogy ezzel igazolja az ország régióhoz tartozását és ebben az ország létét. Ezt leginkább a kis államokhoz köthetjük: balti államok, Finnország, Dánia. A Balti régió itt az öndefiníció egyik erős referenciapontja. A balti államok tekintetében emellett láthatunk egy úgynevezett „új" ízt, amikor ők egyértelműen hangsúlyozzák az „Európához tartozunk" érzést, aminek van egy olyan üzenete is, hogy egy régi egyensúly áll helyre a balti államok uniós csatlakozásával. Számukra a Baltikumhoz tartozni, ahova odatartozik Finnország, Dánia, és Svédország is, valahogy egyenértékű az Európához tartozással. Emellett gyakran hangsúlyozzák, hogy az Európai Unióba való felvételükkel egy régi egyensúly, a természetes koncepció áll helyre. 120 Külügyi Szemle
