Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi • általában mély integrációt és a gazdaságpolitika harmonizációját jelentik; • a tagok általában földrajzi szomszédok.13 Ez mind logikusan hangzik, és ha belegondolunk, az Európai Unió például szép példája e jellemzőknek, de kérdés, hogy valóban jellemezhető-e ezzel mindegyik mai regionalizmus, vagy más fajtája is van az új regionalizmusnak. A felsoroltakon kívül a Breslin-Hettne-Söderbaum nevével fémjelzett újregionalizmus- elmélet más tényezőket is figyelembe vesz: • a régió határai nem feltétlenül tiszták és élesek; • az intézményesített regionális rendet nem tartják a régió léte előfeltételének; • a régiót és a regionalizmust dinamikus környezetben vizsgálják.14 Ez az elmélet a szerzők szerint három metateoretikus alapon nyugszik: a világtársa- dalom-elméleten, a társadalmi konstruktivitáson és az összehasonlító regionális tanulmányok hasznán. Tanulmányomban igyekszem vizsgálni, hogy a Balti régió mennyire felel meg a fenti feltételeknek; a dinamikus megközelítést fontosnak látom, de úgy vélem, a regionális szervezetek léte jó indikátora lehet egy régió fejlődésének, ezért ezeket is fontosnak tartom. Itt jegyzem meg, hogy különbséget kell tennünk regionalizmus (formális integráció) és regionalizáció (informális integráció) között.15 Igazából az előbbi inkább jellemző az úgynevezett régi regionalizmusra, az akkori biztonságtörekvésre, az utóbbi pedig inkább már az új regionalizmusra, ahol a társadalmi kapcsolatok és a nem kormányzati szervezetek szerepe is jelentős. Más szempontból a régi típusú regionalizmust jellemezhetjük úgy is, mint integrációs regionalizmus, ahol a kormányzatokat meggyőzik, hogy adják fel szuverenitásuk egy részét valamilyen nyereségért cserébe, míg az új típusú inkább behatoló/beavatkozó regionalizmus, amelyben előfordul, hogy konszenzus mellőzésével hoznak döntést.16 Hettne és Söderbaum beszél újregionalizmus-elméletükben arról is, hogy az elmélet a „régióság" koncepciója köré épül, amely egy régió fejlődésének multidimenzionális, dinamikus szemléletét adja.17 Ennek megfelelően bevezetnek egy skálát a „régióság" mérésére a leggyengébb kapcsolattól a legfejlettebb formáig, ezek: regionális tér (regional space), regionális komplexum (regional complex), regionális társadalom (regional society), regionális közösség (regional community) és regionális állam (region state). Európa és régiói Az általános elméletek vizsgálata mellett helye van, hogy foglalkozzunk röviden Európa és a régiók kapcsolatával. Az Európai Uniót gyakran emlegetik a regionális szervezetek kiemelkedő példájaként, bár egyesek szerint az állandó citálás már a többi szerveződés vizsgálatának rovására megy. 112 Külügyi Szemle
