Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Balti régió: a kisállaim projekt Király Gyöngyi M anapság a regionalizmus a nemzetközi elméleti kutatások egyik központi témája. Sokszor azonban nem is tudjuk, hogy mit érthetünk alatta, hogyan kezeljük földrajzilag, politikailag, társadalmi szempontból. Mely országok, miért, milyen feltételekkel válnak régióvá? A régió milyen szerepet játszik a világméretű eseményekben? Van-e létjogosultsága egyáltalán? Európa kapcsán ez a fontos kérdés összetettebben jelenik meg, mivel egyrészt ott van az Európai Unió, mint egyedülálló kísérlet egyfajta regionalizmusra, másrészt nem lehet azt mondani, hogy Európa egységes, hisz még mindig nemzetállamokról beszélünk. Európán belül különleges hely a Balti régió, még ha a határai nem is tisztázottak pontosan. Egyrészt sokféle fejlettségű és méretű államot fog össze, ráadásul ezek egyike az EU számára oly fontos Oroszország. Másrészt olyan nagy méretű fejlődést láthatunk itt, ami példa lehet más országcsoportoknak is. De vajon hogyan alakult ez a régió? Van-e vezető állama, és ha van, az melyik, s milyen a régió szerkezete? Egyáltalán beszélhetünk-e régióról? Kutatásomban elsősorban arra kerestem a választ, hol tart a Balti régió fejlődése. Ezt természetesen több szempontból is lehet vizsgálni, de most elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy miként érhető tetten a régió fejlődése a politikai akarat változásában. Ehhez először áttekintést nyújtok a regionalizmuselméletekről, mivel ez a mai napig ingoványos terület, nincs kialakult terminológiája, ezért szükséges a definiálás. A kutatás módszertanául a kritikai diskurzus analízis eszközeit választottam. A módszertannal már találkozhattunk társadalmi jelenségek (rasszizmus, információs társadalom) vagy politikai pártok diskurzusának, mintázatainak elemzésekor. A módszertan alapvetően multidiszciplináris, ezért felhasználása más területeken is releváns, még ha a nemzetközi kapcsolatokban kevésbé elterjedt is. Ehhez csaknem 500 szöveget vizsgáltam meg, és ezek alapján következtettem a régió szerkezetére és szereplőire, és igyekszem fölvázolni a régió szerkezetét és fejlődési ívét a 2000 és 2007 közé eső időszakban. 108 Külügyi Szemle