Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kiss J. László: A német pártrendszer történelmi útja és a 2009-es parlamenti választások. A sokpártiságtól a kétpólusú pártpolitikai rendszer megszilárdulásáig
A német pártrendszer történelmi útja és a 2009-es parlamenti választások 23 Verdrängte Parteigeschichte, i. m. 24 Az elmélet szellemi atyja, Arthur B. Laffer amerikai közgazdász még az 1970-es évek közepén vetette papírra az adóhányad és az adóbevétel összefüggéséről szóló gondolatait, és vált híressé az erre vonatkozó görbéjével (Laffer-görbe). Az elmélet nem határozta meg, hogy hány százalékos adóemelés esetén csökkennek az adóbevételek. A gondolatmenet szerint nulla adó esetében az államnak éppúgy nincs bevétele, mint száz százalékos adó esetében. Ezért a Laffer-görbe szerint 0 és 100 százalékos adó között van az a pont, ahol az állam maximalizálhatja bevételeit. Ha az adó az ilyen optimumon túl van, a kincstárnak kevesebb bevétele van, mint amennyit szeretne. Fordítva ez annyit jelent, hogy a kormányok adócsökkentéssel nagyobb bevételre tehetnek szert. A dohány megadóztatása jó például szolgál erre. Néhány évvel ezelőtt a német kormány drasztikusan emelte a cigarettára kivetett illetéket, ennek hatására csökkent a bevétel, mert a dohányzók inkább a feketepiacon vásárolható termékeket részesítették előnyben, vagy kevesebbet, illetve egyáltalában nem dohányoztak. Ha az állam újra csökkentené az illetéket, a várakozás szerint a legális fogyasztás növekedne, és a kormány a kisebb adó mellett ugyanakkora bevételre, szerencsével többre is szert tehetne. Az elmélet a mai napig vita tárgya. A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az adó- csökkentés sohasem finanszírozza önmagát. Azt hangsúlyozzák, hogy a hidegháború utolsó szakaszában, Reagan idején nem egyedül az adócsökkentés vezetett a fellendüléshez, hanem a hatalmas fegyverkezési programok és a new economy megjelenése. L. Sven Böll: „Westerwelles verführerisches Steuer-Märchen". Spiegel Online, http://www.spiegel.de/wirtschaft/sozialesA),1518,druck-650851,00 . html, 2009. szeptember 25. 25 Hans-Jürgen Leersch: „Die Steuern wollen alle ändern. Entlastungen nur in den Wahlprogrammen von Union und FDP zu finden". Das Parlament, No. 39-40. (2009). www.bundestagde/das parlament/2009/39-40/Themenausgabe/27075020.html. Letöltés ideje: 2009. szeptember 3. 26 Uo. TI A Hartz IV. vagy munkanélküli-segély II. csak szociális juttatás, egy 351 euróbán meghatározott átalánydíj, amelynek kifizetése szigorú feltételekhez kötött, míg a hagyományos munkanélküli-segélynek társadalombiztosítási vonzata van, és a befizetett járulékok nagysága szerint változik. 28 Franz Ludwig Averdunk: „Der Wer der Arbeit. Arbeitsmarkt''. Das Parlament, http://www.bundestag.de/dasparlament/2009/39-40/Themenausgabe/27075153.html . Letöltés ideje: 2009. október 4. 29 Sybille Ahlers: „Wer will wann abschalten? Atomenergie. Parteien sehen Zukunft des Stroms aus Kernkraftwerken unterschiedlich". Das Parlament, http://www.bundestag.de/dasparlament/2009/39-40/Themenausgabe/27075207.html . Letöltés ideje: 2009. október 4. 30 A Vatikán kelet-európai politikája 1963 és 1990 között. 31 „Die Aussen- und Sicherheitspolitik der Parteien auf dem Prüfstand. Eine Zusammenstellung zentraler Aussagen von CDU/CSU, SPD, FDP, Linke und Grüne zur Bundestagswahl 2009". AG Friedensforschung an der Uni Kassel, http://www.uni-kassel.de/fb5/frieden/themen/Aussenpolitik/synopse.html , 2. o. Letöltés ideje: 2009. szeptember 26. 32 Uo.7.0. 33 Uo. 12.0. 34 Uo. 8-9.0. 35 Uo.4.0. 36 Uo. 10-11. o. 37 Reimut Zohlnhöfer: „Grosse Koalition: Durchregiert oder im institutionellen Dickicht verheddert?". Aus Politik und Zeitgeschichte. Grosse Koalition, No. 38. (2009). http://www.dasparlament.de/2009/38/Beilage002.html . Letöltés ideje: 2009. szeptember 26. 38 Uo. 1-2.0. 2009. ősz 83
