Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István a költségvetési kiadások drasztikus növelésére kényszerült, így az idénre tervezett 3,6 százalékos államháztartási hiány bizonyosan jóval magasabb lesz, de nem tudni, menynyivel. A válságkezelési stratégia középpontjában a konszolidáció és a fenntartható fejlődés megalapozása szerepel. A magyar-német gazdasági kapcsolatok jövőjének fő tényezői A 2008-2009. évi válság nyilvánvalóvá tette Kelet-Közép-Európa és különösen Magyar- ország rendkívüli sebezhetőségét és strukturális gyengeségeit. A gazdasági struktúra igen konjunktúraérzékeny, az összeszerelői szerepkör a válságban az áltagosnál jóval nagyobb visszaesést okozott, az egyszerű és betanított munka iránti igény visszaesett, részben véglegesen leépült (bizonyos területeken). A válság drámaian visszavetette a gazdasági, fejlettségi színvonal megkezdődött felzárkózását Közép-Európában. A válság hatására rendkívül visszaesett a Németország és Kelet-Közép-Európa közötti, de különösen a magyar-német külkereskedelem. 2009. január és május között (a megelőző év azonos időszakához képest Magyarország importja Németországból 34,2 százalékkal zuhant, Magyarország exportja Németországba pedig 28,2 százalékkal esett vissza. A magyar-német kereskedelem visszaesése mindkét oldalon az átlagos visszaesésnél nagyobb mértékű volt. Magyarország összimportja a jelzett időszakban 30,7 százalékkal csökkent, összexportunk pedig 26,5 százalékkal esett vissza (KSH, Statistical Report, 6/2009). A tartós felzárkózási trend megteremtése hosszú távú, konzisztens, fejlesztési, képzési, munkahely-teremtési stratégiát igényel a restrikció okozta leépülés (leépítés) helyett. A kelet-közép-európai, a magyarországi munkaerő költsége tartósan fajlagosan alacsony, azaz a munkaerőköltségek és járulékos terhekhez képest a fajlagos termelékenység magasabb, így a foglalkoztatás abszolút értékben megéri a külföldi, köztük a német befektetőknek. Az adó- és közterhek aránya, mértéke is jóval alacsonyabb a nyugat-európainál és német színvonalnál, abszolút értékben pedig az elvonások azok töredékét jelentik. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai bizonytalanságok, az elvonások és terhek alakulásának kiszámíthatatlanságát a beruházók egyre elriaszt óbbnak tartják. Abszolút értékben a legutóbbi nyolc évben is a bérek, jövedelmek a nyugat-európai szint töredékét tették ki, de 2002 után a bérek és jövedelmek növekedési üteme Magyarországon jóval meghaladta a termelékenységét, vagyis a vállalatok rendkívül kedvezőtlen tendenciát, azaz romlást érzékeltek a kettő viszonyában, ami tendenciaként nagymértékben rontotta a foglalkoztatás jövedelmezőségét. A német vállalatok hozzájárulása a magyarországi foglalkoztatáshoz igen jelentős: 2005 és 2008 között évi átlagban mintegy háromszázezer magyar munkavállalónak biztosítottak munkahelyet. 30 Külügyi Szemle
