Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)

Körösi István

E paktum fő kiadási célterületei:

1. a közületi beruházások támogatása;

2. a gazdaság hitelellátásának biztosítása;

3. a foglalkoztatás és képzés ösztönzése;

4. az adók és járulékok csökkentése;

5. a kiegyensúlyozott, tartós pénzügypolitika biztosítása.

Az állam nettó eladósodásának korlátozását törvénybe kívánják iktatni, plafonját rögzíteni. Az adórendszer további reformjának alapelvéül tűzték ki a teljesítménynövekedés és a gazdasági alanyok (egyének és vállalatok) felemelkedésének ösztönzését. A tervekben szerepel a családbarát adózás erősítése a gyermek- és ifjúsággondozás érdekében. A stratégiai célok között szerepel a társadalombiztosítás reformja, a működőképesség, a megfelelő szintű ellátás és a finanszírozhatóság szempontjainak együttes figyelem- bevételével. E téren a számítások a pénzügyi konszolidáció megvalósíthatóságának kereteit elemzik. A stabilizáció kulcsterületei között szerepel az energiaellátás. Ezen a területen a gazdaságosság, az ellátásbiztonság és a környezeti szempontok együttes érvényesítése szerepel.

Atartósnövekedés, a foglalkoztatás és a jövedelmezőségbázisának a K+F-beruházások ösztönzését és a K+F-eredmények gyors innovációvá változtatását tekintik. Az új globális nemzetközi pénzügyi rendszer architektúrájának kimunkálása szempontjából a magántőke-megtakarítások és -áramlás, a kockázatkezelés és a likviditás-management javítását helyezik a középpontba. Hangsúlyt kap az átláthatóságértékelések javításának megkövetelése, a nemzeti pénzpiaci felügyelet erősítése és a nemzetközi válságkezelés javítása. A fenti feladatok finanszírozását ugyanakkor a német stratégiai elemzések szerint a nemzetállamoknak és bankoknak kell megoldaniuk.

A vállalati pénzügyek terén kedvező, hogy a vállalatok összes adóterhe 2008-ban bevételeik kevesebb mint harminc százalékát tette ki. Makrogazdasági szempontból kiemelendő, hogy a keresők száma 2008 nyarára negyvenmillió fő fölé, történelmi rekordra növekedett. A tb-járulékot fizetők száma meghaladta a 28 milliót. (A különbséget kitevő keresők mentességet élveztek). A válság nyomán a kezelést igénylő problémák közül az elemzések különösen kiemelik a likviditásszűkét, a bizalomvesztést és a vállalatok, bankok bonitásromlását. Németországban a pénzpiaci válságproblémák kezelésére úgynevezett pénzpiaci stabilizálási különalapot hoztak létre (Sonderfonds Finanzmarktstabilisierung).

Nemcsak a válság leküzdésében, de a jövőorientált fejlesztésben is kiemelt szerepet kapnak a képzés, a kutatás-fejlesztés, az új technológiák kifejlesztése és bevezetése, a tudásalapú társadalom irányába történő fejlesztések. Ennek szolgálatában állnak:

1. az innovációképesség javítása, úgynevezett „technológiai erősségek" kiépítése, a szabadalmak és licenqogok gyorsabb és hatékonyabb elbírálása és biztosítása;

28

Külügyi Szemle