Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) való gazdasági bekapcsolódás szerves tényezője. A közép-európai gazdasági stabilitás helyreállítása és egy új minőségi fejlesztési korszak beindítása a válság után egyaránt impulzust adna Közép-Európa regenerálódásának, a német termelésnek és piacbővítésnek is. A relatíve gyengén fejlett kisméretű országok egymás közötti együttműködési képessége korlátozott, mivel nem tudnak egymásnak fejlesztési impulzusokat és tőkeerőt biztosítani.2 A 2008-2009. évi válság hatásai és a német válságkezelés tanulságai E tanulmányban nem célunk a válság rövid távú konjunkturális hatásainak elemzése, de fontos bemutatni, hogy miként érintette a válság Németországot, Magyarország legnagyobb gazdasági partnerét. A német válságkezelés tapasztalatai Magyarország számára is fontosak, és elengedhetetlen levonni a német gazdaságpolitikai reagálás tanulságait. A 2008-2009-es nemzetközi pénzügyi válság hatásai rendkívül súlyosan érintették Németországot. A német válság kialakulásában, annak okai között kezdetben döntő szerepet játszott az egyesült államokbeli bank- és pénzügyi válság hatása, majd a világ pénzügyi problémáinak kiéleződése nyomán keletkezett világgazdasági válság. A német gazdaság minden tekintetben rendkívül ráutalt a világgazdaságra. A világ legnagyobb exportőreként nagymértékben függ az exportpiacok felvevőképességétől, a nagy piacok konjunktúrájától. A külgazdasági ráutaltság rendkívüli mértékben és az időtávot tekintve gyorsan kihat a belső gazdasági folyamatokra. A 2008 őszén kezdődött válság a német gazdaság világgazdasági függését és megnőtt sebezhetőségét egyaránt bizonyítja. A válság Németországot a gazdaság összes fő területén visszavetette. A gazdaság „mágikus négyszöge": a gazdasági növekedés, az infláció, a foglalkoztatás és a külgazdasági egyensúly területén egyaránt romlott a helyzet. Az állam pénzügyi kiadásainak növekedése nyomán a folyó államháztartási hiány mellett az összes adósságállomány/GDP arány újra romlik, a 2007. évi 65,1 százalékról 2009-re 69,6 százalékra, 2010-re pedig 72,3 százalékra, ez mutatja a maastrichti kritériumoktól való újbóli távolodást. Németország a 2008. őszi nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság első hatásait érzékelve törekedett a válságra való reagálás fő céljait és területeit meghatározni. A válság elleni gazdaságpolitikai stratégia középpontjában három fő probléma enyhítése áll: a növekedés lassulása, a pénzpiaci problémák orvoslása, a világpiaci kilátások romlása hatásainak enyhítése. Az európai uniós növekedési és stabilitási paktum hazai részeként kidolgozták és aktualizálták a németországi növekedési és stabilitási paktumot. 2009. ősz 27
