Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) Az EU-tagság a Németországból származó import bővülését is tovább dinamizálta. A visegrádi országok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és a térséggel szomszédos Szlovénia is a korábbi időszakhoz képest gyorsabban növelte Németországból származó behozatalát. Szlovákia esetében kissé mérséklődött az import növekedése, de így is jóval meghaladta az exportot. Különösen gyors volt Lengyelország importnövekedése, amely 2004 és 2008 között 2,14-szeres volt. Magyarország 2000 és 2004 között 1,24-szeresére, 2004 és 2008 között viszont 1,37-szeresére növelte importját a német relációból. A balti országok közül Észtország növelte leggyorsabban importját, 2004 és 2008 között csaknem megkétszerezte. Ebben az időszakban a megelőző négy évhez képest Észtország mellett Lettország is gyorsabban bővítette importját, Litvánia importdinamikája viszont minimálisan csökkent. 2004 és 2008 között Románia német viszonylati! importját a korábbiaknál gyorsabban, Bulgária viszont mérsékeltebben növelte. Németország külkereskedelmi mérlege az 1990-es években és a 2000-2007-es időszakban rendre aktívumot mutatott, össz-külkereskedelmében, az EU-15-ökkel és az új EU- 10 tagországgal szemben is. Ez alól többször kivétel Szlovákia és néhányszor, így például 2000-ben és 2007-ben Csehország, amikor német passzívum mutatkozott (9. táblázat). A magyar-német kereskedelem érdekes esetnek tekinthető, mivel legtöbbször mindkét ország saját külkereskedelmi mérlegében pozitív szaldót mutat ki a maga javára. Ennek az eltérésnek az az alapvető magyarázata, hogy eltérő a szaldó a származási-rendeltetési és az eladó-vásárló ország szerinti számbavétel alapján. Magyarország Németországba eladott exportjának egy részét a német multinacionális vállalatok továbbszállítják más országokba, így az nem Németországban kerül felhasználásra. A Magyarországra irányuló tőkeexportot pedig több multinacionális vállalat döntően németországi forrásból finanszírozza. 2005-ben Németország külkereskedelmi mérlege az EU-27-ekkel szemben 98,946 millió euró többletet mutatott, a többi országgal szembeni mérleg további 56,862 millió euró többlettel zárult. Az uniós csatlakozás utáni évben, 2005-ben a német külkereskedelmi statisztika az új EU-10 tagország közül Szlovákiával szemben 902 millió euró hiányt, Magyarországgal szemben 171 millió deficitet mutatott ki. (így 2005 azok közé az évek közé sorolható, amikor mind a német, mind a magyar statisztika előjele megegyezett, magyar többletet jelzett). 2005-ben Németország Lengyelországgal, Romániával és Csehországgal szemben érte el kelet-közép-európai viszonylatban a legnagyobb aktívumot. A Lengyelországgal szembeni német kereskedelmi többlet 5,453 millió euró, Romániával szemben 2,002 millió euró, Csehországgal szemben 1,402 millió euró volt. A többiekkel szemben az aktívum értéke a 423-813 milíió euró közötti sávban mozgott. A Magyarországgal és Szlovákiával szembeni passzívumot már jeleztük. 2007-ben Németország külkereskedelmi mérlege Magyar- országgal lényegében kiegyenlített szintet mutatott (kétmillió euró német aktívummal). Csehországgal szemben kétszázmilliós, Szlovákiával szemben 423 milliós német deficitet találunk. A legnagyobb német aktívum Lengyelországgal szemben alakult ki; 11,942 millió 2009. ősz 21
