Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István következőkben foglalták össze: 1. nincs idegen beavatkozás; 2. gyors döntési folyamat; 3. rossz tapasztalatok a korábbi Joint Venture partnerrel; 4. az önálló vállalatpolitika szempontjainak érvényesíthetősége. A német működőtőke-beruházások konkrét tapasztalataival kapcsolatos felmérések rendszeresen kitérnek az indulással, létesítéssel kapcsolatos problémákra. Ezek egy része még Németországban merül fel, a magyarországi beruházáskor hozott döntéskor: 1. a cég személyzetének nyelvismereti problémái; 2. a Magyarországgal kapcsolatos, számukra releváns információk megszerzésének problémái, a német szakszemélyzet kiküldésével kapcsolatos kérdések; 3. finanszírozási problémák és 4. a németországi személyzet ellenállása a termelés, illetve egy részének kitelepítésével szemben. Elgondolkodtató, hogy az utóbbi másfél évtizedben a megismétlődő felmérések rendre ugyanezeket a problémákat jelzik. Ebből leszűrhető, hogy a Magyarország iránti érdeklődés nagymértékben növelhető a konkrét termelési területekről, termékekről, piaci szegmensekről szóló érdemi, hasznosítható konkrét információ biztosításával. A Magyarországon működő német leányvállalatok bizonyos számú vezető, irányító, ellenőrző személyzet kiküldésén túl, költségokokból is érdekeltek abban, hogy lehetőség szerint magyar szakszemélyzetet foglalkoztassanak, ha az a német fél elvárásainak, szakmai és nyelvi követelményeinek megfelel. Ezért a magyar humán tőke kínálatának javítása a megfelelő oktatási-képzési politika révén a beruházások vonzásának érdemi tényezője. A több területen jelentkező szakemberkínálat, különösen szakmunkás-kínálat mennyiségi és minőségi hiányosságai a külföldi beruházások vonzásának jelentős akadályát képezik. A befektetési döntéskor külföldön felvetődő problémák megoldása után következnek a beruházásoknak a létesítéskor már Magyarországon felmerülő nehézségei. Ezek közül a legfontosabbaknak a korábbi felmérések a következőket ítélték: 1. bürokratikus nehézségek; 2. jogi problémák, bizonytalanságok; 3. a magyarországi management színvonala; 4. a munkavállalók minősége; 5. finanszírozási problémák; 6. a tulajdonszerzés jogi, adminisztratív problémái és időigényessége; 7. a társadalompolitikai helyzet és 8. környezetvédelmi előírások. A bürokratikus nehézségek és a jog terén mutatkozó bizonytalanságok, a jogszabályok gyakori változtatása megnehezíti az előre tervezést. Mivel a tartós, megalapozott üzleti kiszámíthatóságot és előre tervezhetőséget a németek különösen fontosnak ítélik, ezért annak hiánya, illetve nem kellő mértéke a beruházások súlyos akadálya. A nehézségek sorában a harmadik és a negyedik helyen a magyarországi menedzserek és a munkavállalók nem megfelelő minőségét említik. Ez együttesen sajnos azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora vonzerő, mint azt magyar részről általánosságban gyakran említik. A munkaerő minősége és megbízhatósága az egyik legfontosabb telephelytényező, és szerepe a jövőben még fontosabbá válik, így a beruházások és foglalkoztatás ösztönzését célzó legfontosabb politika az oktatáspolitika. A finanszírozási problémáknál a magyarországi hitelfelvétel nehézségei között a magas hitelkamatlábat és a finanszírozási feltételek 16 Külügyi Szemle
